Az idei nyár időjárása eddig összhangban alakult a régiónkat érintő éghajlati változásokkal: voltak tartós, erős hőségperiódusok, majd ezeket rendszerint heves zivatarok, szélviharok zárták. Az 1981 óta számított időszakban az idén július 31-étől augusztus 6-áig tartó hőségperiódus a második legintenzívebb volt. Csak egy 2007-es hőhullám során volt ennél nagyobb a forróság.

Az idei augusztusi kánikula regionális kiterjedését tekintve is rendkívüli, mivel Dél-Spanyolországtól Közép-Európán keresztül a Kaukázusig hatalmas területeket érintett – jegyezték meg az elemzésben. Hozzátették, 

Lakatos Mónika és Szabó Péter írásában kitért arra is, hogy a megfigyelt tendenciákkal összhangban a jövőben gyakrabban fordulnak elő extrém magas hőmérsékletű napok. Többszörösére növekedhet az olyan forró napok száma, amikor a napi hőmérsékleti maximum a 35 fokot is meghaladja:

Ezen felül várhatóan a nyári éjszakák is ritkábban hoznak majd felfrissülést, mivel a trópusi éjszakák (amikor a napi minimum-hőmérséklet is 20 fok felett marad) is gyakoribbak lesznek a jövőben. Hangsúlyozták azt is, hogy az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúl és a magasabb hegyvidékek felett várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól.

Az 1971 és 2000 között megfigyelt harmadfokú hőségriadók átlagosan három és fél napig tartottak, a század közepére ezek egy-két nappal hosszabbak lesznek. A 21. sz. második felében pedig akár évente előfordulhatnak többnapos (átlagosan akár egyhetes) hosszúságú harmadfokú hőségriadók – olvasható az elemzésben. A meteorológusok hozzáfűzték, hogy az éghajlat természetes változékonyságából adódóan továbbra is számítani lehet a múltbeli értékeknél hűvösebb nyarakra is, de már ritkábban.