A hazai infláció ugyan a nemzetközi mezőnyben nem kiemelkedően magas, azonban a különböző jegybankok nem egyformán törekszenek a magas áremelkedési ütem csökkentésére.

Az MNB kiemelkedően fontosnak tartja, hogy minden lehetséges eszközzel minél előbb leszorítsa az inflációt, és az fenntarthatóan a 3 százalékos inflációs cél közelébe térjen vissza – írják.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy

Az infláció jövő év második felében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024. első félévében az inflációs cél közelébe. A jegybankelnök szerint a szigorúbb monetáris kondíciók fenntartása hosszabb távon indokolt, mint ahogy a korábbiakban tervezték.

Felmerült a kérdés, hogy a szigorú monetáris politika nem mérsékli-e a gazdasági növekedést, a jegybank szerint azonban egyelőre az infláció letörése fontosabb, ha ez sikerül, természetesen ismét a gazdasági növekedésre lehet fókuszálni. Ennek szintje mindazonáltal most is kedvező, miután erős volt a 2021-es szint, és ennek áthúzódó hatása már biztosítja a megfelelő idei növekedési szintet.

de Virág Barnabás szerint a különbözet nem marad el, hanem a jövő évre húzódik.

A lap szerint ennek oka, hogy jelentős beruházások fordultak termőre, így növekedés történt a termelő-, és exportkapacitásban, amely a külső környezet stabilizálódásával jelentős gazdasági növekedést tesz lehetővé.

Az Eurostat adatai szerint az önmagában szokatlanul magas, 8,4 százalékos hazai inflációs adat nem emelkedik a nemzetközi mezőnyből: Litvániában 14,0 százalékot, Észtországban 11,6 százalékot, Csehországban 10,0 százalékot ért el az áremelkedés üteme, de még az eurót használó Belgiumban is 9,8 százalékkal emelkedtek az árak.

Különösen aggasztó a helyzet Törökországban, ahol februárban 54,4 százalék volt az infláció, jóllehet ott az indokoltnál lazább monetáris és költségvetési politika is szerepet játszik ebben.

A magyar infláció mértéke régiós szinten sem tekinthető kiemelkedőnek, hiszen hasonló mértéket ért el a lengyel (8,1 százalék), román (7,9 százalék), szlovák (8,3 százalék) adat, miközben meghaladja azt a cseh (10,0 százalék) és szerb (8,8 százalék) inflációs mérték.

A magas infláció okai világszerte, de különösen Európában ugyanazok: egyrészt évekig szokatlanul alacsony volt az inflációs környezet, és a nagy jegybankok (EKB, Fed) lassan reagáltak, amikor az infláció emelkedni kezdett. Márpedig a világjárvány komoly hatást gyakorolt az inflációra: a termelés és a világkereskedelem egyensúlyának járvány miatti felborulása után sok esetben hiány keletkezett, az ellátási láncok akadoztak, ami hirtelen áremelkedést okozott világszerte. És ha mindez nem lett volna elég: egy hónapja megindult Oroszország Ukrajna elleni háborúja, ami különösen az energiaárakat növeli erősen, de az élelmiszerárakra is komoly hatással van.

Ezek a negatív kínálati sokkok befolyásolják az inflációt a háború kezdete óta, és sajnos egy másik háborús hatás, hogy a pénzpiacok is felbolydultak. Minél közelebb van egy ország a háborús övezethez, annál erősebb ez a hatás, jóllehet ezt az MNB az egyhetes betéti kamat többszöri emelésével mostanra nagyrészt semlegesíteni tudta, a forint piaca stabilizálódott – írják a Magyar Nemzet oldalán.