Az Alkotmánybíróság határozata:

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben két indítványozó az 32/2021. (XI. 30.) OGY határozat elleni egy-egy indítványában azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság folytassa le a határozat Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, az Országgyűlés határozatát semmisítse meg, és hívja fel új határozat meghozatalára. Az Alkotmánybíróság a két indítványt egyesítette, és egy eljárásban bírálta el. A támadott határozatban az Országgyűlés a Kormány által benyújtott négy országos népszavazási kezdeményezésben rendelt el országos népszavazást. A négy kérdést ezt megelőzően a Nemzeti Választási Bizottság külön-külön hitelesítette, a határozatok ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmeket a Kúria elutasította.

Az indítványozó a megsemmisítési kérelmét arra alapozta, hogy a nemrég hatályba lépett 2021. évi CXVII. törvény nyomán lehetőség van az országos népszavazás és az országgyűlési választás egy napon való megtartására. A közös eljárás ezen új lehetősége az indítványozó álláspontja szerint olyan lényeges körülmény, amely nem volt előre látható a népszavazás kezdeményezésekor. E körülményeknek a Kúria határozatainak meghozatala és a népszavazás elrendelése között bekövetkezett lényeges megváltozása az indítványozó álláspontja szerint megalapozza a támadott OGY határozat megsemmisítését. Az indítványozó az Abtv. azon rendelkezésére hivatkozott, amely szerint az Alkotmánybíróság az OGY határozat érdemében akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatta volna.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés szerinti vizsgálat során az időbeli tényezőnek akkor lehetne jelentőséget tulajdonítani, ha az a körülményekben, konkrétan a kérdések hitelesítése szempontjából lényeges változást okozott volna.

Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy a kúriai eljárásban nem is kellett ezen körülményekre tekintettel lenni, mivel az ügy alapjául szolgáló jogi eljárások egyikének sem a népszavazás kitűzése a tárgya, hanem a népszavazási kérdések hitelesítése, ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése az OGY határozatot helybenhagyta.