Hihetetlen, de igaz: az ATV-s nézők, akik nyilvánvalóan a liberális szavazótábor kemény magját alkotják, nem bíznak abban, hogy a 2022-es választásokig
fennmarad az ellenzéki összefogás. A csatorna Heti Napló című adásában ugyanis arra a kérdésre, hogy „Ön szerint kitart-e és életképes marad-e az ellenzéki összefogás 2022-ig?” adott válasz szerint: nem: 69 százalék, igen: 31 százalék. A közel 21 ezer szavazóból tehát több, mint kétharmaduk nem bízik
politikusaiban s érzi a büdöset.

Gyurcsány Ferenc ezt évértékelőjében úgy fogalmazta meg, „Akik nem bírják egymás szagát kampányban, azok hogyan fogják bírni egymás szagát kormányon?” Hozzátette: „Vagy együtt győzünk, vagy sehogy!”

Tehát miközben a nyilvánosság előtt másról sincs szó, csak az összefogásról, aközben egyre többet lehet hallani ellenzéki politikusokat, hogy megtagadják a választ olyan kérdésekre, amely a pártok között lévő nézetkülönbségeket firtatja. Ebből is látszik, hogy ilyenek bizony akadhatnak jócskán.

Már csak abból kiindulva is nagyon elképzelhető a ballib pártok számának redukálása, hogy mind a DK, mind a Momentum arra utalgat, sok párt működik az ellenzéki térfélen Magyarországon. Ezért beszél Gyurcsány egyetlen közös listára építhető győzelemről, ahogy Fekete-Győr pedig azt érzékelteti, hogy nincs szükség LMP-re, Párbeszédre, Jobbikra, mint ahogy az MSZP-re sem.

Talán arra gondolhatnak a nézők, hogy az elvi különbözőségeket néhai Heller Ágnes már feloldotta a Jobbik szalonképessé tételével. Így matematikailag már nem is állnak olyan rosszul, mivel a Demokrata által közölt közvélemény-kutatásból kiderül, ha vasárnap lennének a választások, akkor a biztos szavazók között a Fidesz 41, míg a teljes ellenzék 38 százalékot érne el. S ez bizony figyelmeztetően kicsinyke előny, a kampányhajrában bármi is lehetne belőle.

Ebbe a helyzetbe kavar bele az ATV felmérése. Tehát az elvi összefogásnak – amihez Jakab Péter Jobbik-elnökké választása fontos lépés volt – szemmel láthatóan nincs akadálya. Annál inkább szólhatnak közbe az anyagi érdekek. Ha ugyanis a két nagyobb ellenzéki párt – DK, Momentum – sikeresen szalámizza le a többieket, akkor a kárvallottak jelölő szervezetként is megszűnhetnek, elesve attól a busás állami támogatástól, amely egy parlamenti pártnak jár. Nagyon is rálépve a kukába küldött pártok közel havi másfél milliós fizetésből élő politikusainak tyúkszemére, ami ellen a színfalak mögött nyilván kézzel lábbal tiltakoznak.

Hogy mindez valósággá válhat-e, hogy a pénzügyi érdekellentétek elvághatják-e a közösködés torkát, az majd kiderül. A kormánypártoknak mindenestere arra kell készülni, hogy az ellenzék egy listán, közösen indul. Ha viszont a választók nem akarnak rosszat maguknak, ha nem akarják megengedni, hogy napok alatt lebontsák a Fidesz tíz év alatt elért emberközpontú eredményeit s engedik, hogy az ellenzék a családok helyett magára költse a közös forintokat, akkor nem hibáznak a szavazásnál.

Egyébként is, miért bízzanak bennük a választók, ha az ATV példája mutatja, még a liberális szavazók sem bíznak saját politikusaikban.