Több jel utal arra, hogy a forint eddigi gyengülését külső támadás okozta. Tegnapi cikkünkben már utaltunk rá, hogy Soros György aktív szerepet vállalt az angol font megbuktatásában, amin 1 milliárd dollárt keresett.

A francia történet, amelynek következtében el is ítélték, korábbra datálódik. 1988-ban Franciaországban a Quantum Befektetési Alap a Société Générale – akkor állami bank – részvényeinek befolyásolásra alkalmas részét bennfentes kereskedelemmel szerezte meg. Egy 14 évig tartó vizsgálat Sorost vétkesnek mondta ki az ügyben 2002-ben, míg másokat felmentettek. Ez ellen fellebbezett, de 2006-ban a fellebbviteli bíróság is bűnösnek találta. Ez az egyetlen ügy, amelyben valaha elítélték.

1997-ben a maláj, a thai és a dél-koreai fizetőeszközzel szemben, 2008-ban pedig az OTP részvényeivel kapcsolatban hajtott végre spekulációs támadást. Thaiföldön ezért vérdíjat is kitűztek a fejére, mivel szerintük ő volt a felelős a thai gazdaság összeomlásáért. Februárban Orbán Viktor is elismeréssel szólt Horn Gyuláról, az MSZP által adott akkori kormányfőről, aki megakadályozta Soros törekvését az OTP privatizációjára, amelyet az SZDSZ és az akkor pénzügyminiszterként szolgáló Bokros Lajos akart véghez vinni. A magyarok akkor még egyeduralkodó lakossági bankját, a benne tartott megtakarításait akarta így gátlástalanul zsebre vágni.

Ezek után nem árt felidézni az üzletember saját szavait, amelyek közelebb vihetnek azon feltételezés megerősítéséhez, hogy napjainkban valóban ő állhat-e a forint elleni támadás hátterében.

A CBS televízióban Steve Kroft készített interjút Soros Györggyel még 1998-ban, amellyel közelebbi képet kaphatunk a milliárdos lelki beállítottságáról, gyerekként a német megszállás idején tanúsított magatartásáról. Az interjúban elhangzott a kérdés, a tőzsdemilliárdos hogyan tudja összeegyeztetni a profitot hajszoló és a társadalmi következményekkel nem törődő üzletembert az adakozásra összpontosító énjével. Soros úgy válaszolt, hogy két személyisége van, amelyek jól megférnek egymás mellett. Időnként morális emberként, máskor pedig amorális lényként cselekszik.

A beszélgetés egy másik érdekes pontja, amikor a magyar származású tőzsdespekuláns a második világháború alatti történésekre emlékszik vissza. Zsidó származásúként Soros és családja is ki volt téve az üldöztetéseknek. Apja, Soros Tivadar jól menő ügyvédként próbálta biztonságba helyezni a hozzátartozóit, így 1944-ben, Magyarország német megszállása alatt, fiának kereszténységet igazoló hamis iratokat szerzett. Az ifjú Soros Györgyöt egy olyan hivatalnok fogadta keresztfiának, aki a zsidók vagyonát elkobzó végrehajtóként tevékenykedett, sőt, Soros György maga is jelen volt az ilyen akcióknál. Amikor a riporter arról kérdezte, hogy milyen traumát jelentett neki úgy életben maradni, hogy eközben az elnyomó hatalom oldaláról nézte végig sorstársai kisemmizését és halálba hurcolását, az üzletember azt felelte, hogy semmilyen sokkot vagy törést nem jelentett számára, nem érzett bűntudatot sem azért, mert zsidóként vett részt ilyesmiben. A helyzet leírására egy pénzpiacokról szóló hasonlatot használt. Úgy fogalmazott, hogy bármennyire is viccesen hangzik, de az akkori szituáció klasszikus piaci helyzet volt, „olyan ez, mint a pénzpiacokon. Ha én nem vagyok ott, akkor természetesen én nem csinálom meg, de mindenképpen elviszi helyettem valaki más [a deportáltak értékeit.]”

Ilyen megrázó vallomás hallatán egyáltalán nem idegen gondolat, hogy a migráció erőltetésével a magyar kormány ellenállása miatt kemény falaknak ütköző Soros most a forint elleni támadással próbál léket verni a háromszor kétharmaddal megválasztott Orbán Viktor vezette magyar kormány hajóján. Az óriási legitimáció, tehát az emberek akarata – láttunk fentebb – nála egyáltalán nem számít, ha a profitról van szó.

Külső támadás nélkül ugyanis egyáltalán nem lenne indokolt a forint gyengülése, mert az elmúlt esztendőkben évi 5 százalék körüli növekedés mellett példaértékű pályán mozgott a magyar gazdaság.

Orbán Viktor minapi rádióinterjújában pedig valószínűleg nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy vannak Magyarországnak ellenfelei. „Vannak, akik fenik a fogukat erre az országra, szeretnék kifosztani, megszerezni ennek az országnak az erőforrásait. Ennek a hálózatnak az élén Soros György áll.”

Bár a miniszterelnök aláhúzta, hogy a veszélyhelyzetben nem engedhetjük magunkat provokálni se a Soros füttyére táncoló Brüsszel, se a vigyázó szemeit szintén a milliárdosra vető hazai ellenzék által, hiszen mindenekelőtt a járvány visszaszorításával, az emberek életének megmentésével, egészségének megőrzésével kell foglalkozni. Erről azonban nem biztos, hogy mindenki így gondolkodik.

Idézzük csak föl Soros György szavait kiszolgáltatott sorstársainak kifosztásával kapcsolatban. „Ez olyan, mint a pénzpiacokon. Ha én nem vagyok ott, akkor természetesen én nem csinálom meg, de mindenképpen elviszi helyettem valaki más.” Neki ott is az üzlet volt az első. Ha sorstársai nyomorúságát képes volt olyan lelketlenül szemlélni, akkor járvány ide vagy oda, miért esne nehezére szülőföldje fizetőeszköze bedöntését szenvtelenül szemlélni annak a tudatában, hogy ettől összeomolhat az ország gazdasága.

Gyurcsányék alig várják már ezt a pillanatot.