A keddi lapszámban megjelent interjúban Cseresnyés Péter azt mondta, az elmúlt évben csaknem száz kézfertőtlenítő, egyéb fertőtlenítőszer laboratóriumi vizsgálata zajlott, és ellenőrizték a PCR-tesztek hatósági árának betartását is.
A fogyasztóvédők több mint 16 millió szájmaszk vámhatósági engedélyezésében működtek közre, és 4 millió bizonytalan eredetű védőeszköz behozatalát tiltották meg.

A védekezésre alkalmatlan, légáteresztő „antimaszkot” forgalmazó internetes áruház a hatósági eljárás után elérhetetlenné vált – emelte ki az államtitkár.
Összesen több mint 1 milliárd forint bírságot szabtak ki mintegy 3 ezer jogsértő vállalkozásra. Emellett tavaly is dobogós helyet értek el a veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe küldött riasztásokkal, akárcsak 2018-ban és 2019-ben.

Cseresnyés Péter azt mondta, hogy a magyar vásárlók sajnos valóban kevésbé megfelelőt vehetnek le egy-egy árucikkből a magyarországi polcokról, mint a hazájukban látszatra azonos terméket választó német vagy olasz fogyasztók.

„A fogyasztók sikeres védelmének alapfeltétele a rugalmas alkalmazkodás a gazdasági folyamatokhoz és a fogyasztói szokások változásához. A szakterületi irányokat húsz évig kormányhatározatokban foglalt fogyasztóvédelmi politikák határozták meg. Idén a bürokrácia csökkentése, illetve a piaci folyamatok hatékonyabb követése érdekében úgy módosítottuk az ágazati törvényt, hogy a stratégiákat és feladatokat a fogyasztóvédelemért is felelős innovációs és technológiai miniszter hagyja jóvá a szakmai tervezés és irányítás alapvető dokumentumában, a szakmapolitikai programban” – ismertette az államtitkár.
A március 15-én, a fogyasztóvédelem világnapján nyilvánosságra hozott programról azt mondta: az élelmiszerek és a pénzügyi szolgáltatások kivételével a fogyasztóvédelem teljes körét felöleli, alapelvei öt-tíz, a végrehajtását célzó feladatok egy-három évre szólnak.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy

Hosszú ideje a garanciális ügyintézés hiányosságai miatt érkezik a legtöbb fogyasztói panasz, ezért 2021-től „új időszámítást” indítottak a jótállási szabályokban. A több mint másfél évtizede változatlan rendelkezéseket a vásárlók helyzetét javítva, a vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve dolgozták át – mondta az államtitkár a Magyar Nemzetnek.