A cím a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy alperese egy országos napilap kiadója. A lapban megjelent egy cikk a következő címmel: "Kényszerítés miatt nyomoznak" egy – konkrétan nevén nevezett – "püspök ellen".

A címben említett megyéspüspök az elsőrendű felperes, később az alkotmányjogi panasz egyik indítványozója lett. A lap a cikk további részében úgy fogalmazott: az ügyészség kényszerítés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a megyéspüspök és a püspöki helynök "cselekedeteivel kapcsolatban".

A felperesek jogaik védelmében a bírósághoz fordultak. Álláspontjuk szerint a lap valótlanul állította, hogy bármilyen bűncselekmény miatt nyomozás indult volna ellenük, a valóságban ugyanis nem gyanúsították meg őket, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt.

A többlépcsős bírósági eljárás után azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélik, a Kúria alaptörvény-ellenesen járt el, mikor megengedhetőnek találta azt, hogy a sajtócikk címe valótlanságot tartalmazzon.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: ha a sajtócikk egésze összességében valós tájékoztatást nyújt, akkor a cikk egyes mondataiban vagy fordulataiban fellelhető kisebb pontatlanságok, valótlanságok nem nyújtanak alapot jogi felelősségre vonásra.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor a szóban forgó szempontokat eltérően kell érvényesíteni egy cikk címének megítélésekor, a sajtócikk címe a személyiségvédelmi fókuszú értékelés során nem képez egy egységet a sajtócikk többi részével.

A támadott kúriai döntésben foglalt jogértelmezésnek az a része tehát, amely szerint a cikk címében foglalt valótlanságot a cikk egészének fényében kell megítélni, nem felel meg az alkotmányossági szempontoknak. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott bírói döntést megsemmisítette.

Az ügyben megismételt eljárást kell indítani, mivel az ügyben szereplő konkrét cikk jogszerűségéről való döntés továbbra is az ítélkező bíróság feladata.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu). A határozathoz Horváth Attila, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt.