Közleményük elején leszögezik, hogy a magyarok és a lengyelek győzelme akkor lesz csak biztos, ha valósak azok a sajtóhírek, amelyek a jogállamisági mechanizmus „átalakításáról” szólnak.

Az Alapjogokért Központ mindenesetre összeszedte a legfontosabb tudnivalókat, hogy a jogállamisági vita végén létrejövő konszenzusos megállapodás milyen következményekkel jár majd.

Közösségi oldalukon megírták, hogy a győzelmünkkel

• bármilyen eljárás megindítására csak 2022 után kerülhet sor (és addig még ki tudja, mi történik Brüsszelben...);
• a vonatkozó rendeletet még az alkalmazása előtt megvizsgálja az Európai Bíróság – amely, ha a szerződések alapján jár el, megsemmisíti azt;
• bárkit is akarnának megbüntetni, azt a bizottság, az EP és a tanács mellett az állam- és kormányfőknek is meg kell tárgyalniuk;
• nem lehet büntetni azért, mert egy tagállam nem hajlandó migránsokat befogadni vagy eleget tenni a genderideológiai „követelményeknek”;
• bármilyen eljárásra is kerüljön sor, az csak az uniós források felhasználását érintheti (melyek éves alapon a magyar GDP 3-4%-át teszik ki, és melyeknek fele-harmada visszavándorol nyugati gazdaságokba).