Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója kifejtette: létezik egy hatalmas erőforrásokkal rendelkező globális pénzügyi elit, amelynek a működését még csak most kezdik feltárni. Ennek a hálózatnak a feltárása során egy külföldi kutatás 43 ezer transznacionális vállalat vizsgálata alapján megállapította, hogy ezeket mindössze 147 cég irányítja, melyek nagy része pénzintézet. Ennek a háttérhatalomnak a célja a globális piac létrehozása, a helyi piacok ellenőrzése és a nemzetállamok háttérbe szorítása.

– mondta a szakember.

A neoliberális gazdaságfilozófia 1989-ben az úgynevezett washingtoni konszenzussal vált hallgatólagos követelménnyé. Lényege a piac mindenhatósága és az állami beavatkozás minimalizálása, a privatizáció, dereguláció, liberalizáció gyakorlata. A kelet-európai rendszerváltások éppen ebben az időszakban zajlottak, a volt szocialista országoknak ezt a gyakorlatot kellett követniük – emlékeztetett Fricz Tamás.

Ez a szellemi áramlat 1968-tól fokozatosan uralomra jutott Nyugat-Európában, megszállta a médiát, az egyetemeket, a közvéleményt, és a globális elit ezt arra használta, hogy a hagyományos nemzeti kultúrákat háttérbe szorítsa. Ennek egyik megjelenése manapság az Egyesült Államokban zajló tüntetéseken a szobordöntés, aminek a célja a múlt eltörlése – magyarázta a politológus.

A globális elitek ideológiájának harmadik, politikai része szerint a liberális demokrácia az egyedüli, igazi demokrácia, ugyanis a kiválasztott liberális kisebbségnek kell irányítania a politikát. Azok az országok, ahol a demokratikus többség a hagyományos értékeket védelmezi – e globalista ideológia szerint –, elnyomók, ezért nem hagyják érvényesülni a média szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét, és populizmust alakítanak ki.

A mai liberális demokrácia pedig épp a liberalizmust tagadja, amikor csak a saját modelljét hajlandó elfogadni – vélekedett Fricz Tamás.

Elmondása szerint a hálózatosan terjeszkedő, a demokráciát kiüresítő globális elittel szemben a nemzeti konzervatív erőknek is ki kell alakítaniuk a maguk hálózatait, hogy képesek legyenek megvédeni demokráciájukat, mely most komoly veszélyben forog.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a rendezvényen elmondta: Magyarországot számos igazságtalan kritika éri, a központ feladata, hogy ezeket részletekbe menően cáfolja. A központ épp egy ilyen eset, a Tavares-jelentés kapcsán jött létre. Ám vannak általánosabb, rendszerszintű problémák is, melyek nem csupán Magyarországról szólnak, hanem általában veszélyeztetik a 21. századi demokráciákat. Az összeesküvés-elméletek valójában összeesküvés-gyakorlatok – jegyezte meg a szakember. Hozzátette: ezek feltárásában segít Fricz Tamás tanulmánysorozata, melynek csütörtökön bemutatott darabja a második, és várhatóan az év végéig még további kettő vagy három készül.

A tanulmány itt érhető el.