A napilap hétfői számában megjelent cikkben Szánthó Miklós hangsúlyozza: sokkalta összetettebb és körmönfontabb tervről szól az Európai Parlament múlt heti döntése, mint az NGO-knak juttatandó pénzügyi források bővítése. Szavai szerint a két elfogadott, egymással szorosan összekapcsolódó rendelettervezetet – az új jogállamiság-mechanizmusról és az internacionalista politikai civilek, NGO-k finanszírozásáról szólót – egybeolvasva egy ördögi kör rajzolódik ki: arra ösztökélik a migránspárti, emberi jogi fundamentalista NGO-kat, hogy azt állítsák, országukban sérül a "jogállamiság", mert ekkor kapnának pluszforrást.

Ráadásul e jogállamiság-monitoringra az EP létrehozna egy "független szakértői testületet", amelyben szintén az említett politikai civilek ülnének, és ők javasolnák az Európai Bizottságnak, mely tagállamoktól vonjon meg forrásokat demokráciadeficitre hivatkozva. Tehát megtörténhet, hogy az EU ezen büntetésekből finanszírozná a jellemzően a nyílt társadalom hálózatához tartozó NGO-k tevékenységét – mutatott rá a szakjogász.

Hozzátette:

Azt mondják, hogy a "jogállamiság", a "demokrácia" egyetemes és átfogó "uniós értékek", miközben a szóban forgó javaslatok konkrétan a nyílt társadalmak létrehozását célozzák meg. Ebbe pedig a szöveg szerint beletartozik a migránsok befogadása, a multikulturalizmus és a genderjogok, bármit is értsenek ez utóbbi alatt. A jól bevált recept: semlegesnek, "ártatlannak" állítanak be fogalmakat, amelyek valójában a nyílt társadalom megvalósítását szolgálják. Ezt a politikai célt utána jogi köntösbe öltöztetik, és különféle eljárásokkal próbálják térdre kényszeríteni azon tagállamokat, amelyek nem osztják ezt a bevándorlásfetisiszta liberális utópiát – fejtette ki a jogász.

A javaslatokról most kezdődnek majd az intézményközi tárgyalások, és csak remélni lehet, hogy a választások után egy új összetételű EP és egy új EB eláll mindezektől – fogalmazott Szánthó Miklós a Magyar Időknek.