Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az EU válságban van. Sok különböző fronton van egyszerre válságban. Van egyszer egy nagyon mély politikai krízis, ugyanis maga sem tudja eldönteni, hogy gazdasági közösség vagy politikai unió akar lenni. Van egy egészségügyi válsághelyzet és az ennek kapcsán kibontakozó gazdasági válsághelyzet, valamint vannak régóta húzódó válságok is – különös tekintettel a migrációra, ami soha nem lett megoldva.

Említette az Ukrajnában zajló konfliktust is, valamint a 2008 óta tartó gazdasági válságot, amelyet sokáig nem kezelt az EU. Amikor próbáltak közösen fellépni a megoldása érdekében, a mai napig tartó jogi csatározás lett a vége. Ennek az eredménye pedig az, hogy a görögök az államadósságukat soha nem fogják már visszafizetni, illetve az olasz államadósság is „végérvényesen elszállt”. A spanyoloké 40 százalék körül volt 2008 előtt, és mostanra nekik is 100 százalék fölé ment.

Elmondható, hogy sok sebből vérzik az Európai Unió, ezért nem elvetemült gondolat, hogy meg kell újítani. Az EU jövőjéről szóló vitákban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is állást foglalt a meghirdetett hét tézisében.
Kovács István úgy véli, hogy mindenkinek örülnie kellene, hogy van egy ilyen terv, és van egy kormány – amelyet folyamatosan azzal vádolnak, hogy az EU ellen áskálódik –, amely élen jár abban, hogy hozzájáruljon az EU megújításához. Mégis számos tagállamban ellenállásba ütközött. A sajtó pedig elhallgatta.

Orbán Viktor a 2. pontjában indítványozta, hogy az „Ever Closer Union” kifejezést töröljék az uniós szerződésekből. Ugyanis számos gond adódott abból, hogy az elmúlt évtizedekben ezt az EU minden szerve úgy értelmezte, hogy minden egyes területen folyamatosan közeledniük kell a tagállamoknak. A probléma ezzel az, hogy

Kovács István ezért támogatja ennek a kifejezésnek az eltörlését. Hozzátette, hogy a britek kiválásával nagy szövetségest vesztettünk, ugyanis ez korábban számukra is egy sarkalatos pont volt.

Az eltörléséhez azonban szerződésmódosításra lenne szükség, hiszen azt a lisszaboni szerződés is rögzíti. Ez pedig egy nagyon hosszú, évekig tartó folyamat. Ráadásul a kezdeményezés kapcsán már van öt tagállam, amely ugyan jelezte, hogy ez jó és üdvözlendő kezdeményezés, azonban ez semmiképpen sem vezethet a szerződésmódosításhoz.

Kovács István kiemelte még a 3. pontot, amely azt mondja, hogy

Elmondta, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti szentségtelen szövetségben, amelyben Ursula von der Leyen hajlandó minden olyan blődséget megvalósítani, amire az EP kéri, döntő szerepet játszik a Soros-hálózat. Jogállamisági jelentéseket használnak fel politikai fegyverként. De megemlítette a Sargentini-jelentést is, amelynek alapján megindult a hetes cikkely szerinti eljárás.

Olyan dokumentumokat gyártatnak bizonyos szervezetekkel, amelyek politikai célokat szolgálnak, így ők végzik el a piszkos munkát.

A miniszterelnök egy új testület felállítására is javaslatot tett – a tagállami alkotmánybíróságok bevonásával. Ettől a testülettől el lehet várni, hogy szuverenitáskérdésekben mondjon véleményt – például hogy mi minősül nemzeti hatáskörnek, és mi az, ami európai uniós hatáskör.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Soros szervezetei nemcsak az EP-ben és az EB-ben vannak jelen, hanem az Európai Unió Bíróságán is.

Kovács Attila projektvezető elmondta, hogy az EU jövőjéről szóló vita alapja a föderalizmus és a szuverén nemzetállamok közötti választás kérdése. Leszögezte, annyi már megállapítható, hogy

Ezt egészíti ki az, hogy a létrehozott eljárási szabályzatban benne van, hogy az Európai Bizottság moderálhatja a véleményeket.

A miniszterelnök téziseiből kiemelte a föderalista kérdéskörhöz való viszonyát, melyben a nemzeti tagállamok háttérbe szorításáról és megbélyegzéséről van szó. Elmondta, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozására irányuló törekvéseket meg kell állítani.

Kovács Attila szólt a másik intézményről, az Európai Parlamentről is, amelyet 2009-ben társjogalkotóvá emeltek, amit a balliberális többség igyekszik kihasználni.

– jelentette ki. Hozzátette, hogy ezzel ideológiai térbe helyezte magát, és azokkal szemben, akik nem támogatják a föderális Európa eszméjét, lejáratókampányt indít. Orbán Viktor ennek vetne véget, ennek lenne az eszköze az, hogy tagállami képviselőket küldene az Európai Parlamentbe.