Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója felidézte, hogy a 2010-es évek elején valóságos rezsiharc dúlt Magyarország és az Európai Unió között, ugyanis a magyar kormány előállt egy olyan intézkedéscsomaggal, melynek következtében a rezsiárak drasztikusan csökkentek, ami nagyon nem tetszett az EU-nak.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt 12-13 évben az EU-ban egyik válság követte a másikat, melyek a mai napig nincsenek megoldva. Ezek közé sorolja 2008-as pénzügyi válságot, amely rendkívül súlyosan érintette az euróövezetet, hiszen az eurót használó tagállamok olyan szinten vannak eladósodva, hogy azt soha nem tudják visszafizetni.

Ilyen válság az Európai Unió szomszédságában dúló ukrán–orosz konfliktus, amelyet az EU „feltartott kézzel figyel”, majd megemlítette a migrációs és a Covid-válságot is: ezekben közös, hogy az EU nem tudott rájuk megfelelő választ adni.

Hangsúlyozta, hogy a legújabb válság az energiaárak elszabadulása, ami eltérő mértékben, de Európa valamennyi tagállamát sújtja.

Az Európai Bizottság klímapolitikája megvalósításának érdekében létrehozta a „Fit for 55” (Irány az 55%) elnevezésű javaslatcsomagot, amelynek számos különböző célt alárendelnének – többek között szén-dioxid-kibocsátást és az energiaárakat.

Azzal a problémával szembesül az EU, amivel Magyarország is szembesült a rezsicsökkentéskor:

Jelen pillanatban az EU úgy dönt, hogy a lakosságnak kell megfizetnie a zöldítést, akiket egyébként is sújt az energiaárak emelkedése.

Kovács István felhívta a figyelmet, hogy Spanyolországban az idén már a duplájára emelkedtek az energiaárak. Ha 12 hónapot tekintünk, akkor pedig a triplájára, vagyis 200 százalékkal emelkedtek.

A nagy cégek a különadókkal szintén nem kerültek ki a közteherviselésből. A lakosságnak a terhei pedig ezzel csökkentek. Ugyanakkor a rezsicsökkentés eredményei a jelenlegi uniós tervek miatt újra veszélybe fognak kerülni.

Zárójelben megjegyezte, hogy a rezsicsökkentésnek nem volt zöldvonatkozása, de ha ezt lefordítjuk klímapolitikai célokra, látható, hogy az igazi nagy szennyezők a nagy cégek.

Itt kerül veszélybe a rezsicsökkentés, itt várható egy komoly összeütközés, mivel elterjedt Brüsszelben az ún. „Green Jihad”, vagyis már mindent a klímacélok tükrében vizsgálnak. Mindent ezeknek akarnak alárendelni, még akkor is, ha éppen semmi közük nincs egymáshoz.

Zárásként megjegyezte, hogy az EB saját maga ellen dolgozik azzal, hogy a helyreállítási alap pénzeit politikai okokból visszatartja, hiszen ezzel éppen a saját klímacéljai megvalósulását nehezíti, ugyanis az alap jelentős részét hazánk a klímacélokra fordítaná.

Kovács Attila projektvezető kezdésként felhívta a figyelmet arra, hogy már a Wall Street Journal is Joe Biden energiapolitikájának kudarcáról ír. Az amerikaiak is károsnak tartják a „zöldítési dzsihádot”, ugyanis nem akarják annak költségét megfizetni.

Megjegyezte, hogy ha megnézzük az EU politikáját az elmúlt 10 évben, akkor azt láthatjuk, hogy a

Emlékeztetett, hogy ma megkezdődik az EU állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelyen témaként az energiakérdés is kulcsfontosságú helyen szerepel.

Elmondta, hogy a „Fit for 55” javaslatcsomagban az áll, hogy aki ingatlannal és gépjárművel rendelkezik, annak is ki kell vennie a részét ezeknek a klímavédelmi céloknak a megfizetéséből. Az EB pedig a múlt héten egy újabb csomagot hozott nyilvánosságra, hogy hogyan is szeretné kezelni a kialakult válságot.

Egyrészt a tagállamokra szeretné hárítani az intézkedéseket, másrészt kizárólag semmitmondó, üres frázisokkal tudná le a válságot. Ugyanis csak annyi mondanivalójuk van, hogy „növelni kell az európai uniós állampolgárok energiatudatosságát”. Tehát az EB ezt a válságot nem megoldani akarja, hanem felhasználni saját önös intézményei érdekeihez.

A csomagban megírták, hogy egy közös energetikai térséget hoznának létre az unióban, ahol Brüsszel mondaná meg a tagállamok helyett, hogy azon az energetikai piacon milyen döntések szülessenek. Továbbá egy közös energetikai beszerzést is akarnak, amelyről Németország már ki is jelentette, hogy nem kér belőle.

• rezsicsökkentési politika,
• az oroszokkal való pragmatikus viszony,
• valamint az energiahatékonysági (vagyis az energiaszegénység felszámolását célzó) intézkedések.