Kovács István kifejtette, arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon az Európai Bizottság az európai állampolgárok érdekei és percepciója alapján végzi-e a tevékenységét, vagy valami egészen más alapján.

Az Alapjogokért Központ módszertana egyszerű volt. Figyelmen kívül hagyták a Magyarországon vagy más tagállamban készült közvélemény-kutatásokat, és az Eurobarometer azon felméréseit vették alapul, amelyek azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy melyek azok a témák, amelyeket az EU-s állampolgárok a legfontosabbnak ítéltek meg.

Kovács István kiemelte:

2019-ben a legfontosabb probléma az állampolgárok szemében a migráció és az ehhez kapcsolódó különféle fenyegetések voltak, legyen szó akár a terrorizmusról, akár a közbiztonságról.

– mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Hozzátette: „Azt látjuk, hogy azok az ideológiai, politikai, szimbolikus témák, amelyeket az Európai Bizottság a zászlójára tűzött, legyen szó akár jogállamiságról, zöldpolitikáról vagy genderről, nem jelennek meg az állampolgárok legfontosabbnak ítélt témái között.”

Az állampolgárok egyáltalán nem gondolják azt, hogy Magyarországon különösebb baj lenne a demokráciával. Viszont vannak olyan országok, ahol az állampolgárok túlnyomó része úgy gondolja, hogy baj van a jogállamisággal és a demokráciával, csakhogy ezek az országok soha nem szerepelnek az Európai Bizottság jogállamiságról szóló különböző dokumentumaiban – hívta fel a figyelmet.

– emelte ki.

Az Európai Bizottság nem az európaiak akarata szerint végzi tevékenységét, hanem olyan politikai motivációk mentén, amelyek idegenek a testület eredeti és a szerződésekben lefektetett szerepétől, valamint az emberek akaratától is.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ EU-s kutatócsoportjának projektvezetője hozzátette: az elemzés másik forrását az Európai Bizottság éves jogalkotási és cselekvési terve adja, amely megmutatja, hogy az egyes években a bizottság milyen témákkal, milyen jogszabályjavaslatokkal kíván foglalkozni.

Nagyon fontos és nagyon érdekes megállapítása az elemzésnek, hogy míg 2019-ben az EU-s állampolgárok döntő része egyetértett a bizottság két fő célkitűzésével, a zöldítéssel és a digitalizációval, addig egy év leforgása alatt, a koronavírus-válságnak köszönhetően, az is látszik, hogy az európai polgárok elfordultak ettől a két célkitűzéstől – emelte ki.

Hozzátette:

„Nagyon könnyen elképzelhető, hogy ugyanabban a helyzetben leszünk, mint a helyreállítási alap kérdésénél” – folytatta. „A bizottság kitalál valamit a tagállamok vagy éppen az EU-s polgárok számára, és aztán kiderül, hogy amit a bizottság gondolt, az az irány nem találkozik a tagállamok, az állampolgárok véleményével.