Áder: ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról
2018.10.02. 12:30
Az államfő arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat, kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak.
Nincs vesztegetni való időnk: a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációknak ne vad pusztaságként adjuk tovább – idézte Ferenc pápa olajvállalat-vezetőknek megfogalmazott üzenetét az államfő az Országgyűlés előtt tartott beszédének felvezetésében. Melegrekordok, hőhullámok, erdőtüzek, súlyos aszálykárok, pusztító árvizek – sorolta fel később az elmúlt hónapok éghajlatváltozással összefüggő időjárási eseményeit.
Az államfő úgy fogalmazott:
A tudomány képviselőinek újabb kutatási eredményei nyilvánvalóvá teszik, hogy a bolygónkat tízezer évig jellemző egyensúlyi állapotot 60 év alatt sikerült kibillenteni; az emberi tevékenység következtében ma hússzor olyan gyors ütemű felmelegedés, mint a Föld története során bármikor."
A párizsi klímamegállapodás is ezt a veszélyt látva született három éve – idézte fel Áder János, rámutatva: azonban azóta nemhogy nem csökkent a szén-dioxid-leadás, de még jelentősen nőtt is, és Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására.
Ehhez szerinte folytatni kell a naperőmű-kapacitás bővítését, amelynek teljesítménye négy éve minden évben megduplázódott. Ennek ellenére ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, csak e két energiaforrás együttes használatával érhető el, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen"
– tette hozzá.
Az államfő reális célnak nevezte a környezet megóvását a gazdaság növekedése, az ipar modernizációja és javuló életminőség elérése mellett, ehhez azonban szemléletváltást szorgalmazott. Hatékonyságnövelést sürgetett, például államilag támogatott háztartásieszköz-cserével, emellett a közösségi közlekedés elektromossá tételét és a hulladék hatékonyabb hasznosítását is felvetette.
Szerinte az emberek is nagyratörő stratégia megalkotását várják el, 83 százalékuk ugyanis nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást, így ők várhatóan a végrehajtásban is szövetségesek lesznek – mondta. A legnagyratörőbb célnak azt nevezte, hogy 2050-re 85 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás 1990-hez képest.
Ezzel nemcsak számos ember korai halála lenne megelőzhető, de az egészségügy is "spórolna", egy megfelelő modernizációs fordulat pedig javítaná az ország versenyképességét – mutatott rá a köztársasági elnök, aki szerint:
Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. Mert az a kérdés, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt."
Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.
Ha időben alkalmazkodunk, ha módosítjuk fogyasztási szokásainkat, ha kellő alázattal tekintünk természeti környezetünkre, és azt csupán használni, nem kihasználni akarjuk, ha klímabarát technológiákat alkalmazunk, ha mezőgazdaságunk és iparunk modernizációjánál mindig a föld, a víz, és a levegő minőségének megőrzése lesz az elsődleges szempont, akkor biztos, hogy nem a vesztesek oldalára kerülünk"
– folytatta beszédét Áder János.
Kiemelte, hogy ma még reális cél, hogy sikeres klímastratégiával „környezetünk megóvása, a további gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, versenyképességünk javítása, ipari, különösen energiaipari modernizáció és technológiaváltás, javuló életminőség egyidejűleg biztosítható legyen”.