A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő szombati sajtótájékoztatón Áder János, Magyarország köztársasági elnöke hangsúlyozta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját, világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.

A magyar államfő hozzátette: a térséget megoldatlan – például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű – viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.

Áder János szerint aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása.

A cseh, szlovák és lengyel államelnök egyetértett a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsításában. Milos Zeman cseh köztársasági elnök emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Megjegyezte azt is: az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát. "Én is osztom ezt a kérdőjelet" – fogalmazott.

Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára "fel kell mutatni a fényt", ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kifejtette: határozottan kell beszélni arról, hogy az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra. A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében – tette hozzá.

"Nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára" – jelentette ki.

A lengyel elnök úgy fogalmazott: "az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania".

A magyar államfő a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, és általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen.

Míg 1900 és 2000 között a természeti erőforrások ára reálértéken számolva folyamatosan csökkent, az elmúlt 17 évben meredeken nőtt. Ezért a visegrádi államfők tárgyaltak az úgynevezett körforgásos gazdaságra való átállás szempontjairól – közölte Áder János, hozzátéve, hogy arra kérte kollégáit, gondolkodjanak közösen az elektronikai hulladékok újrahasznosításáról.

A magyar köztársasági elnök kitért arra, hogy miközben a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyermekeket érintő, valamint a biztonsági veszélyekről. Megjegyezte: komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent például, hogy a személyes adatok védelme az interneten kiváló kommunikációs lehetőségeket biztosít a terroristák számára. A csúcstalálkozó résztvevői arról is beszéltek, hogy hol tart az egyes országokban a szabályozás, hol melyik irányban keresik a megoldásokat – fűzte hozzá.

Milos Zeman cseh köztársasági elnök a digitalizációval kapcsolatban azt mondta: reméli, hogy a robotizáció nem új szociális, társadalmi konfliktusokat hoz magával, ha "országaink kormányai ésszerű mértékben törekednek a munkaidő lerövidítésére".

Andrej Kiska szlovák államfő szólt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető. Az extrémizmus, a féligazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed – jegyezte meg, és az Európai Bizottság (EB) fellépését sürgette a gyűlölet terjesztése ellen.

Andrej Kiska a digitalizáció lehetőségének nevezte az Uber és az Airbnb működését. "Lehetővé kell tenni, hogy továbbvigyék társadalmunkat, de világos szabályokat kell felállítani" – jelentette ki, hozzátéve, hogy a legjobb partner ebben az EB, a lehető legrosszabb pedig az, hogy egyes városok, államok önállóan szabályozzák a szolgáltatásokat. Közösségi szinten nehéz így egységbe hozni a szabályozást – mondta.

Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésre utalva rámutatott: arra törekszenek, hogy – nem kerülve a vitákat – közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.

A V4-ek államfői pénteken kezdődött találkozójukon a szekszárdi Megyeházán három megbeszélést folytattak a napirenden szerepelt témákról. A visegrádi csoport államfői utoljára 2016. október 15-én a lengyelországi Lancutban és Rzeszówban találkoztak, amikor az európai önazonosság és kultúra, az ifjúságpolitika, valamint a közép-európai térség gázpiacainak biztonsága volt a tanácskozás fő témája.