Az elmúlt napokban lapunk már számos Skype-on készített beszélgetés részleteit közölte, így viszonylag pontos képet kaptunk az NGO-kal együttműködő újságírók munkamódszereiről, a Magyarország elleni alaptalan támadások hátteréről. Ráadásul mindezt úgy, hogy olyan személyek mondták el véleményüket, akik belülről látják, látták a gépezet működését. A szóban forgó interjúk szereplői között volt idáig Andrej Nosko, az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány korábbi igazgatója, Kálmán Mátyás, az Index és a 24.hu volt újságírója, valamint Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute vezető munkatársa – írja a Magyar Nemzet.

Most egy új interjúalany, Asbóth Márton álláspontjával ismerkedhetünk meg. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyik jelenlegi projektvezetője egyebek mellett a nyugati sajtó Magyarországgal szembeni erős előítéleteiről beszélt.

– fogalmazott a TASZ projektvezetője.

Asbóth rámutatott:

Úgy vélte, nem arról van szó, hogy van egy diktátor, aki másik irányba akarná állítani azt a „jó kis országot, ami Magyarország a rendszerváltás idején volt”. – Ez így egy nagyon egyszerű történet lenne, de sokkal-sokkal mélyebb okok húzódnak meg a háttérben. És hosszú évek óta a nemzetközi sajtó erről nem is akar tudomást venni – fejtette ki, kiemelve, hogy

Asbóth – számunkra beazonosíthatatlan – beszélgetőpartnere feltette a kérdést: „Kimondható-e, hogy a nemzetközi sajtó némiképpen valótlan képet fest a magyar valóságról, mert nem rendelkezik megfelelő információkkal?” A TASZ projektvezetője erre tömören csupán annyit felelt, hogy

Emlékezetes, a Magyar Nemzet által korábban idézett Skype-interjúban Andrej Nosko kendőzetlenül elmondta, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben alaptalan, elfogult kampány zajlik, illetve hogy a tájékozatlan, az NGO-k által befolyásolt külföldi újságírók torz képet festenek hazánkról.

Nosko szerint az, hogy Magyarországot és Lengyelországot egy kalap alá véve, gyakran alaptalanul bírálják, összefüggésben van a nemzetközi sajtó színvonalának süllyedésével. Intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában az a körülmény, hogy a korábbinál jóval kevesebb a főbb médiumok külföldi tudósítója, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak.

– jelentette ki a Soros-alapítvány volt vezetője.

Problémának nevezte azt is, hogy sok külföldi újságíró nem beszéli a magyar nyelvet, így például az átlagemberekkel sem tudnak szóba elegyedni, de a helyi híreket sem tudják elolvasni, ezért másodlagos forrásokra támaszkodnak, méghozzá a velük azonos politikai álláspontot képviselőkre, ezért torzítanak a magyar kormányról szóló tudósítások is.

Kettős mérce és agitpropanyagok

– fogalmazott az OSF korábbi igazgatója.

Andrej Nosko szerint így például jellemzően nem említik meg, hogy a magyar kabinet ténylegesen nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős körében.

– hangsúlyozta.

Nosko a Magyarországon jól ismert Freedom House nevű NGO-ról is beszélt. – És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitpropanyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó – fogalmazott.

Brüsszelben megkönnyebbülnének, ha leváltalán Orbánt

– Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak. Ez annak köszönhető, amit kiválogatási elfogultságnak nevezhetnék – érzékeltette a nemzetközi sajtó jelenlegi helyzetét Andrej Nosko. Szerinte a politikai pártok befolyása egyértelműen tetten érhető, egyfajta „törzsi és csordaviselkedés” jellemzi a sajtó és a baloldali pártok viszonyát. – Egy csoportosulásból jönnek, és nem fogják bírálni a sajátjaikat – fogalmazott.

Szintén Robert Ficóval példálózott egy másik Skype-interjúban Dalibor Rohac szlovák származású kutató, aki az American Enterprise Institute munkatársaként vizsgálta Kelet-Közép-Európa és az unió folyamatait. Mint kifejtette: a névleg szociáldemokrata volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak.

Újságírók NGO-kontroll alatt

Egy másik Skype-interjúban a fentieket igazolva beszélt az elfogultságról Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa.

– Nem lehet tudni, hogy az adott újságíró éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából – érzékeltette a befolyásolás módját Kálmán. – Amikor meghívják az újságírót Brüsszelbe és Strasbourgba, hogy egyedi eseményekről tudósítson, gyakorlatilag utasítják, hogy hova menjenek, és kivel beszéljenek. – Ha mindebben egy NGO-ra támaszkodnak, akkor az újságíró teljes mértékben ettől a szervezettől függ, ez pedig nem túl jó dolog – hangsúlyozta a 24.hu korábbi munkatársa.