A Magyar Idők által készített összehasonlításban jól látható, hogy a kormánypártok, csakúgy, mint négy évvel ezelőtt, most is körülbelül a teljes népesség harmadát, míg a biztos szavazó pártválasztók felét tudhatják maguk mögött. A Fidesz-KDNP tehát négy éve a legerősebb politikai erőnek számít.

Az ellenzéki oldal viszont teljesen mást mutat: az elmúlt négy évet nagyméretű átrendeződés jellemezte, aminek a legnagyobb vesztese az MSZP és az Együtt lett. Utóbbi 2014-ben még a PM-mel közösen vett részt a baloldali összefogásban, a pártszövetségük 4-6 százalékon mérhető erő volt, míg most az Együtt magára maradva szinte a mérhetetlen tartományba süllyedt. Visszaesett a PM (ma már Párbeszéd) támogatottsága is, de az MSZP mentőövet dobott a törpepártnak, amelynek így több politikusa bejuthat a parlamentbe.

Ehhez majd az kell, hogy az MSZP–Párbeszéd-lista átlépje a tízszázalékos küszöböt. Csakhogy amíg a szocialisták 2014-ben a baloldali összefogás fő erejét adták – a Tárki például 2014. januárban még 23 százalékon mérte az MSZP-t a biztos szavazó pártválasztóknál –, most több olyan közvélemény-kutató cég is van, amelyik ugyanebben a körben tíz százalék alatt mutatta ki a párt támogatottságát. Mivel a Párbeszéd népszerűsége 0 és 1 százalék között lehet, most az MSZP parlamenti bejutása is veszélyben van.

A szocialisták erőteljes visszaesésének egyik nyertese a Jobbik lett, amely a 2014-es kampánynyitányhoz képest erősödni tudott néhány százalékot. Más kérdés, hogy a cukisodó párt korábban állt már lényegesen jobban is.

Az MSZP gyengülésével stabilizálni tudta pozícióit az LMP is: míg a 2014-es választások előtt még inkább a bejutási küszöb alatt volt a párt támogatottsága, most a legtöbb felmérés szerint simán bejuthatnak az Országgyűlésbe. Csekély mértékben, de Gyurcsány Ferenc pártja is növelni tudta támogatottságát 2014-hez képest.