A székelység titka a szabadság és az önrendelkezés iránti olthatatlan vágy – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap, a madéfalvi vérengzés 254. évfordulója alkalmából Bonyhádon.

Potápi Árpád János a város székely emlékparkjában tartott megemlékezésen felidézte: 1764. január 7-e a székelyek mészárlásának napjaként vonult be a történelembe, amikor a Habsburg-udvar elleni lázadás miatt a császári katonaság több mint kétszáz székelyt, köztük nőket és gyerekeket ölt meg Madéfalván. Azon a hajnalon odaveszett magyarságunk egy darabja – mondta.

– tette hozzá a bukovinai székely származású politikus a bonyhádi, Bonyhád környéki, vajdasági és erdélyi székely emlékezők előtt mondott beszédében. Úgy fogalmazott: ez kovácsolta egységbe a székelyeket évszázadokkal ezelőtt, és ennek köszönhetően tudtak a megpróbáltatások után is fennmaradni.

A madéfalvi vérengzés a régi világunk végét és az új világunk kezdetét jelentette, talán nincs még egy olyan magyar népcsoport, mint a bukovinai székelység, amelynek tagjai annyi telepítésnek lettek volna az áldozatai – jegyezte meg. Utalt arra, hogy a madéfalvi veszedelem után csíki székelyek ezrei keltek útra, így jutottak el Bukovinába. 1941-ben Bácskába telepítették őket, ahonnan 1944-ben, 1945-ben menekülniük kellett, és Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyében találtak új otthonra.

– hangsúlyozta az államtitkár.

A bonyhádi emlékezők az emlékparkban 2015-ben, a bukovinai székelyek letelepedésének 70. évfordulóján állított kopjafánál helyezték el koszorúikat a hősök, áldozatok és halottaik tiszteletére. Potápi Áprád János megemlítette, hogy vasárnap Madéfalván az erdélyi székelyek küldöttei emlékeznek a siculicidiumra (székelyöldöklés), az ünnepségen Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke mond beszédet – írja az MTI.