1993 végén Bukarestben Soros György a következőt mondta a „kelet-európai birtokán” tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” A terepszemlét novemberben kezdte Prágában, utána Szarajevó következett, ahonnét Horvátországba utazott, hogy pár nappal később Budapesten landoljon. Az újságíró összesen hat napot töltött együtt Sorossal, amikor ezt követően végigjárták délkelet-európai „hátsókertjét”, melynek állomáshelyei a következők voltak: Temesvár, Bukarest, Kisinyov (Chișinau), Szófia, Tirana. Soros mindenütt felkereste helyi alapítványa irodáját, tárgyalt támogatóival és azokkal, akiket ő támogatott, fogadta az újságírókat vagy éppen őt fogadták állami vezetők (Horvátországban és a Moldovai Köztársaságban egyenesen az államfő, bár előbbi emlékei szerint addigi élete legrosszabb találkozója volt). Albániából az eredeti tervek szerint Bécsbe ment volna, de hirtelen irányváltással londoni fuvart kért a pilótától.1993 legvégén, amikor szemléje befejeződött, egy másik projekt is lezárult: a Soros-birodalom létrehozásának első, tízéves szakasza ugyanis befejeződött. 1994-ben Soros György győztesnek nyilvánította a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatással párhuzamosan véghezvitt, térségbeli tevékenységét, de kevesellte annak eredményét. Az első tíz évben a Soros-projekt kitüntetett, modellértékűnek szánt, úttörő vállalkozása Magyarországon volt – áll az elemzésben.

Soros György kritikusai szerint nemzetközi tőzsdespekuláns, támogatói szerint milliárdos filantróp. Megkönnyíti a döntést, ha tekintetbe vesszük, hogy legendássá vált mondása szerint „a befektetés nem több rosszul sikerült spekulációnál”, ő maga pedig leginkább kozmopolitának vallja magát. Soros György a világ valaha élt legnagyobb hatalmú filozófusa. Olyan emberbarát nyerészkedő és milliárdos bölcselő, aki önmagáról egyszer azt mondta, hogy „gyerekkorom óta meglehetősen erős messianisztikus vágyakat dédelgettem”, más alkalommal egyenesen kijelentette: „zseninek tartottam magam, messiásnak”. Önmagát elsősorban nem is pénzembernek, hanem bölcselőnek tartja, noha elmélete kritikusai szerint nem több lapos börzefilozófiánál - írja Békés Márton.

Az elemző szerint a közgazdaságtudomány bevett szabályai helyett Soros ugyanis nem az egyensúlyi helyzetet keresi, hanem azt használja ki, amikor felborul a kereslet–kínálat viszonya. Politikai befolyásszerzése is a politikai egyensúlytól távol eső helyzetek (forradalom, migráció, rendszerváltás) kihasználásán – vagy éppen megteremtésén – alapul, amelyre emlékei szerint még az 1917-es orosz forradalmat a helyszínen átélő apja tanította.

Soros cége, az 1969-ben alapított – a nevét Heisenberg határozatlansági tétele után kapó – Quantum Fund alaptőkéje indulásakor mindössze 4 millió dollár volt. A hedge fund értéke 1979 és 1981 között megnégyszereződött: 100 millióról 400 millióra nőtt. Éppen ekkoriban, 1979-ben hozta létre szervezetét, amelyet – ezúttal Karl Popper előtt tisztelegve – Nyílt Társadalom Alapítványnak (Open Society Foundations, OSF) nevezett el – áll a XXI. század intézet elemzésében, amiből kiderül: Soros Nyílt Társadalom Alapítványa elsőként Magyarországon kezdte meg terjeszkedését.

A Nyílt Társadalom Alapítványok 1984-ben kezdte meg terjeszkedését, méghozzá elsőként Magyarországon, nem mellesleg az állampárttal való egyetértésben, a Magyar Tudományos Akadémián keresztül. A sikeres magyarországi nyitás után, a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatások előtti fél évtizedben, majd az azt követő években régió-szerte alapítványokat hozott létre – olvasható az intézet oldalán.

A Sorost bemutató cikkből kiderül: Soros alapítványt akart létrehozni a magyar kultúra, tudomány, művelődés, képzőművészet és egészségügy támogatására, amelynek finanszírozását akkoriban az államon keresztül lehetett kivitelezni. A pártállam nem engedte, hogy az általuk adakozó kedvű, idegenbe szakadt hazánkfiának tekintett amerikai-magyar milliárdos New York-i alapítványán finanszírozza itthoni tevékenységét. Ezért külön szervezetet kellett létrehozni Soros Alapítvány néven; majd egy névleg nem pártállamfüggő testület, azaz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) égisze alá terelték a kezdeményezést. A végső konstrukció végül egy vegyesbizottság lett, méghozzá MTA–Soros Alapítvány Közös Bizottság néven.

Az Aczél–Soros-paktumról, a Soros-alapítvány hálózatról és a kinyitott társadalmakról a teljes cikk ITT olvasható.