Tállyáé az igazság

A konferencia nyitóbeszédét Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója tartotta.

– kezdte beszédét Márton.

A vezérigazgató felidézte, hogy a település felébredt szendergéséből: fesztiválokat rendeznek, nyáron például a Kerekdomb Fesztivált, de a múlt hónapban volt egy BBQ Fesztivál, szóval nagy a nyüzsgés. Éppen ezért ideálisabb helyet el sem lehetne képzelni egy vidékfejlesztésről szóló konferencia helyszíneként.

– mondta Márton a konferencia témájával kapcsolatban.

A szokásos nézőpontot felülírandó kijelentette, hogy a vidéket nem azért kell fejleszteni, mert szegény és gyenge volna, épp ellenkezőleg, a vidék gazdag és erős, és éppen ezért tele van lehetőségekkel.  

Márton után felszólalt a térség országgyűlési képviselője, Dr. Hörcsik Richárd is, aki felidézte, hogy a Tokaj-Hegyalján elindult egy változás 2010 után, amelyet a helyiek a jelenlegi kormánynak köszönhetnek. Ezt jól mutatja, hogy hiába minősítették a térséget a világörökség részének a 2000-es évek közepén, akkor még a helyi gazdaságok nem találtak magukra.

– mondta a képviselő, és hozzátette, hogy a szüret annak rendje és módja szerint rendben zajlik jelenleg is, az ellenkező tartalmú híresztelések ellenére.

Jelenleg 10-12 tállyai borászat nyert fejlesztési pénzeket, ezek mind kis- és közepes vállalkozások. A borvidéken a szüret a várakozások szerint felül fogja múlni a 2013-as termést is. Tokaj a fejlődés útjára lépett – összegezte a képviselő.

2010 egy új fejezet az ország történetében

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azzal kezdte, örül annak, hogy itt lehet, nagyon kedveli ezt a tájat. A miniszter előadásában egy szélesebb áttekintésre vállalkozott a magyar mezőgazdaság helyzetéről.

2010 után egy új fejezet kezdődött az ország és a térség életében is. Tokaj-Hegyalja egy egyre dinamikusabban fejlődő régió, és ezt a fejlődést lépésről lépésre sikerült beindítani.

A mezőgazdaságban is egy új fejezet kezdődött, hiszen a kormányzat tudatos tervezéssel és döntésekkel, kész tervvel vágott bele a feladat végrehajtásába. Ez a terv nagy vonalakban pedig nem más, mint a családok és a kistermelők támogatása, valamint az agrárközéposztály erősítése.

Fazekas kiemelte, hogy eddig a történelem során a magyar mezőgazdaság nagy átalakulásai mindig válságokkal jártak együtt. Példaként említette a téeszesítést, ami után nagyban csökkent a magyar mezőgazdaság termelékenysége. Most ezt sikerült elkerülni.

Az elmúlt 7 évben sikerült elmozdulni afelé, hogy a földeknek már több mint a fele családi használatban van.

A miniszter példátlannak nevezte, hogy 50 000 új munkahely létesült 6 év alatt az agrárszektorban, ami 25 %-os növekedést jelent.

Ma bizonyos helyeken munkaerőhiány lépett fel. Fazekas számos olyan területet sorolt fel, ahol komoly, látványos növekedés tapasztalható, de talán a legbeszédesebb adat a következő: a mezőgazdaság exportja 37,6 %-kal, az export által hozott külkereskedelmi többlet 34,6 %-kal nőtt 2010 és 2016 között.

A magyar mezőgazdaság jelentős forrásokat kap az EU-tól, Fazekas szerint a cél az, hogy a támogatási szintet megőrizzék.

A miniszter elmondta: a kormány ösztönözni fogja a mezőgazdaság élelmiszeripari szemléletre való áttérését. Ez azt jelenti, hogy főként feldolgozott termékek exportjára kellene koncentrálni, így várhatóan az ilyen termékek előállítását tervezi támogatni a kormány. Takarmány helyett készterméket, élőállat helyett hústerméket kellene exportálni.

Fazekas a problémákról is beszélt: az egyik legnagyobb kihívásnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást nevezte meg. De szerinte érdemes befektetni a jobb technológiába és az öntözésbe is.

Fazekas kiemelte, hogy a magyar alkotmányban lefektetett GMO-mentességnek, azaz a nem génmódosított termékek előállításának és forgalmazásának is nagy a piaca az EU-n belül, így van még hova fejlődni.

A magyar mezőgazdaság Európa egyik leggyorsabban fejlődő agráriuma, és az a cél, hogy ez így is maradjon.

Fellendülés előtt a szója

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a GMO-mentességről tartott előadását azzal kezdte, hogy megállapította, Magyarország mezőgazdasági adottságai és a termékek is jók. A legfontosabb alapanyagokból, terményekből önellátóak vagyunk, ám van, amin sokat kell javítani, ez a fehérjenövények termesztése, például a szójáé.

A szója leginkább az állattenyésztés fehérjeigényét elégíti ki.

A növény vetési területe az elmúlt időszakban szinte megduplázódott, ám még ez is nagyon kevés, mivel az éves igény 90 %-át importból szerezzük be. Emiatt az állatok takarmányozása nagyrészt génmódosított szójával történik.

Amennyiben Magyarország szeretne önellátó lenni ebből a fontos növényből is, akkor ehhez kell a nemzeti fehérjetakarmány program, amely azt tűzte ki célul, hogy a magyarországi igényeket hazai forrásokból kell finanszírozni.

Fontos, hogy az állam ösztönözze a termelőket a szójatermesztésre, emellett komolyan fejleszteni kell az öntözést is, valamint meg kell teremteni a szójatermelés szaktanácsadási hátterét, ugyanis ennek a növénynek a termesztése komoly szakértelmet kíván.

Emellett érdemes elkezdeni kísérletezni más, hazai termesztésbe bevonható fehérjenövényekkel, mint például a csillagfű vagy a lóbab. Az állattartóknak érdemes lenne új takarmányozási receptúrákat is kifejleszteni.

De ott vannak az olyan eljárások is, amelyek bevonnák a takarmányozásba az évente 1,6 millió tonnányi napraforgómag kisajtolása után visszamaradt anyagot, amelyben szintén sok a fehérje, ám bizonyos vegyületeket ki kell vonni belőle, hogy az állatok megegyék.

Magyarországon nagyon sok kukorica terem, amelyet jelen formájában leginkább feldolgozás nélkül visznek ki az országból. Gyuricza szerint érdemes lenne ezt is feldolgozni.

A jövőről beszélve elmondta, hogy már kísérleteznek a rovarfehérje takarmány célú előállításával, hiszen ez lehetne a legolcsóbb fehérjeforrás az állatok számára.

Gyuricza szerint a fentebb említett forrásokkal részben kiválthatják a szóját.

Segít az agrárkamara

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese röviden kitért a Magosz sikerére az előző agrárkamarai választáson: 88% szavazott a Magoszra, ráadásul a korábbi szavazásokhoz képest nagy volt a részvétel.

Az agrárkamara számos fontos feladatot lát el, ilyen például az információáramlás elősegítése az állam és a gazdák között. Ez fontos feladat, hiszen a két szereplő különbözőképpen kommunikál: az állam, vagy ha úgy tetszik a kormány jogszabályokat hoz, amelyeket nem mindig egyszerű értelmezni, ilyenkor az agrárkamara segít eljuttatni a gazdáknak a jogszabály értelmezését. Fordítva pedig a gazdák igényeit közvetítik az állam felé.

A magyar agrárkamara speciális helyzetben van a környező országok, például Ausztria agrárkamarájához képest, mivel Magyarországon ezek a szervezetek állami feladatokat is ellátnak. De segítenek tagjaiknak a különböző kérelmek beadásakor, valamint felmérik az igényeket például arra, hogy mely gazdaságokban valósítható meg gazdaságosan az öntözés. Emellett legfeljebb 10 hektárig segítenek megcsinálni a tápanyag-gazdálkodási terveket.

Papp szerint jelenleg egy óriási forradalom előtt állunk: eddig közel 80 éve tökéletesítgettük a meglévő eljárásainkat, ám a technológia fejlődése miatt a következő 10 évben teljesen új eljárásokat talál majd ki az emberiség. Egy példa lehet erre a műhús.

Szeretjük a hazai márkát

Daróczi László, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a magyarországi élelmiszer-feldolgozó cégek kevésbé versenyképesek Európában. Ennek leginkább az az oka, hogy le vagyunk maradva az innováció területén.

Példaként a hazai nyers húsokat és azok feldolgozott változatait hozta fel. Az üzletekben kapható nyers csirke és disznóhús általában 90 %-os valószínűséggel hazai termék. A sonkák esetében azonban csak a termékek 51 %-a hazai. A joghurtok és a sajtok esetében ez szintén 50 % körül van.

Azonban a magyar fogyasztók igenis preferálják a magyar terméket: 79 % preferál belföldi márkát a friss zöldségek esetében, a gyümölcsöknél is hasonló az arány, míg a joghurtok esetében ez az arány 54 %.

Ám nemcsak itthon van kereslet a magyar termékekre, hanem külföldön is: 2017-ben várhatóan minden idők legmagasabb bevételét realizáljuk agrárexportból. Ez a folyamat 2010-ben kezdődött, azóta 18 %-ot nőtt az ágazat termelési volumene. Érdekesség, hogy várhatóan Japán lesz a legnagyobb, nem EU-s felvevőpiaca a magyar termékeknek.

A magyar mezőgazdaságra leginkább a KKV-k a jellemzőek, ám ezek sokszor mikrocégnek számítanak nemzetközi szinten. Ezen lehet segíteni a közösségi marketinggel, amellyel például az Agrármarketing Centrum is foglalkozik. A közösségi marketing lényege, hogy egyszerre egy egész ágazatot, régiót, vagy valamilyen nagyobb egységet képvisel. Az ilyen marketingstratégia megvalósítására kitűnő példát nyújtanak a vásárok és nemzetközi vásárok, expók, mint például a FEHOVA. Ezek páratlan lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a nagyközönség és a termelők személyesen is megismerjék egymást.

Jön a Z generáció

Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora elmondta, hogy a mezőgazdaságban három fejlődési szint követi egymást szorosan: a precíziós gazdálkodás, az automatizáció és a robotizáció (ez a farming 3.0), a digitális hálózati integráció (farming 4.0) és a mesterséges intelligencia használata a jövő zenéje (farming 5.0), ami tulajdonképpen már meg is érkezett.

A rektor szerint a magyarországi egyetemek agrárszakjainak erre fel kell készülni. Azok, akik jelenleg az egyetemeken tanulnak, a 4.0-ba csöppennek majd bele, ha végeztek. Azok, akik még alsóbb iskolákban koptatják a padot, pedig az 5.0-ba kóstolhatnak bele, ha majd belépnek a szakmába.

Jelenleg a felsőoktatásba jelentkezők 5-7%-a választ agrárszakot. A szakmán belül jelentős a mérnökhiány. A rektor szerint demográfiai okokból csökkent a felvehető létszám is, valamint kihívást jelent az is, hogy a diákok és a tanárok egy részét elszívják az európai egyetemek.

Tőzsér János kifejezetten izgatott lett, amikor a Z generáció került szóba. Úgy látszik, a rektornak bőven vannak ötletei, hogy hogyan lehetne a fiatalokat az egyetemre csábítani és 21. századi módon tanítani. A rektor elmondta, hogy erre a generációra különösen jellemző a jó vizuális érzék.

Tőzsér szerint nagyon fontos lenne az egyetemek közötti kooperáció, amely manapság nem jellemző az agrárszakok esetében.

A Szent István Egyetemmel kapcsolatban megjegyezte, hogy 1300 külföldi hallgatójuk van, akik angol nyelven tanulnak, és az egyetemet hosszú távon kétnyelvűvé szeretnék alakítani.

Tőzsér elmondta, arra kell törekedni, hogy a 21. század eszköztárával megmutassák a fiataloknak a szakma szépségeit.

Egyre több húst eszünk

Pókos Gergely, a Bonafarm Csoport vezérigazgató-helyettese a cégéről és a világszinten várható trendekről is beszélt.

A szakember szerint nem az jelenti a kihívást, hogy lesz-e elég termőterület az élelmiszer megtermeléséhez, hanem az, hogy a jelenlegi 10 ezer dolláros GDP 23 ezerre nő 2050-re. A globális népességrobbanás ellenére is az a kérdés, hogy ezt a jövedelmi többletet milyen élelmiszerekre költjük majd? A jelenlegi trendek szerint állati fehérje elfogyasztására.

A hús iránti kereslet globálisan évente egy százalékkal növekszik fajtánként, kivéve a baromfihúst, amelynél átlagosan 1,7 % a növekedés.

A Bonafarm Csoportnak is igazodnia kell a globális trendekhez, amelyet Pókos szerint a cégcsoport hatékonyságának növelésével tudnak elérni, ez főleg két intézkedéssel érhető el: a fajlagos kibocsátás növelésével és a munkaerő hatékonyabb felhasználásával.

A sertéságazatban a dán példát próbálják meg meghonosítani Magyarországon, és az általa mutatott táblázatban látszott is, hogy egy dániai koca körülbelül másfélszer annyi malacot hoz a világra évente, mint magyarországi társai.

A munkaerő hatékonyságának növelését technológiai fejlesztésekkel, egy jobb technológiai háttér biztosításával képzelik el.

A kihívások között említette, hogy nagy cégcsoportként számukra hátrányt jelent az 1200 hektárban maximalizált jelenlegi támogatási rendszer, a „földet a gazdáknak” program és néhány beruházási támogatás megítélésének csúszása. A magyar piacra Pókos szerint mindig kockázatot jelent a kitettség az exportpiacok felé.

Egy másik komoly probléma, hogy egy nagy generációváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság. Sok esetben nincs kinek átadni a meglévő vállalkozásokat és kevés a magasan iskolázott mezőgazdász. Ez nemcsak itthon, hanem az USA-ban is probléma.

A hatékonyságnövelést érdemes támogatni

Hollósi Dávid, a Takarék Agrár igazgatója szerint a hazai agrárágazat jó helyzetben van, a vállalkozók jövedelme évi 600-800 milliárd forint, a vállalkozások betétállománya pedig 600 milliárd forint körül mozog. A földek ára tartósan emelkedik.

Hollósi szerint a hatékonyság és a tudás a sikeresség és a kitörés kulcsa az ágazatban, ennek megfelelően az ilyen megoldásokat tudják leginkább támogatni a pénzintézetek.

Az igazgató szerint a mezőgazdaság gépesítése komoly változásokat indított el: egyrészt nagyon megnövelte a termésátlagokat, másrészt manapság a mezőgazdasági munka fizikai munkából lassanként szellemi munkává válik.

A magyar mezőgazdaság számos kihívás előtt áll, ilyen például, hogy az uniós Közös Agrárpolitkát érdemben, az érdekeinknek megfelelően tudjuk-e befolyásolni; komoly problémát jelenthet Ukrajna, amely a világ legjobb termőföldjeivel rendelkezik, és hosszú távon komoly versenytárs lehet; valamint nagy kihívás a klímaváltozás is.

Számos pénzügyi támogatási lehetőség áll a gazdák rendelkezésére, ám a leghatékonyabban akkor juthatnak támogatáshoz, olcsóbb hitelekhez, ha van egy gondosan kidolgozott üzleti terv, ezt a pénzintézetek is méltányolják.

A Takarék Agrár nemrég indított egy 85 milliárd forintos finanszírozási programot, amelyben a mikrovállalkozásoktól a KKV-kig nyújtanak támogatást.

A fenntarthatóságon van a hangsúly

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az általa vezetett szervezet nem végez hitelezést. Jelenleg 20 000 ügyfelük van és a bankokkal vannak kapcsolatban, ahonnan átvállalják a pénzintézetek kockázatát, akár 80 %-ban is. Ezzel ösztönzik az agrárhitelezést.

Az ügyfeleik kétharmada az agrárszektorban, egyharmaduk pedig a vidékfejlesztés területén tevékenykedik.

Az alapítvány nem a profitra törekszik, a fenntarthatóságon van a hangsúly, viszont uniós szabályok korlátozzák azt, hogy milyen módon nyújthatnak kezességet.

A Skynet átveszi az uralmat a mezőgazdaság felett

Maróti Miklós, az AgroVIP ügyvezetője a mesterséges intelligencia és a számítógépes programok mezőgazdasági felhasználásáról viccesen azt mondta, hogy – a Terminátor című filmből ismert – Skynet fog diktálni a mezőgazdaságban.

A cég egy olyan farmmenedzser szoftvert fejlesztett ki, amelybe megpróbálták az összes létező funkciót beintegrálni, amely csak a földműveléshez kell: az időjárás-előrejelzéstől, a növények optimális aratási idejét jelző programon keresztül, egészen a könyvelésig. A cél az volt, hogy az egyes elemek külön-külön is jobban használhatóak legyenek, mint az eredeti program – például az Excel esetében.

Maróti szerint a program hamarosan „azt is meg tudja mondani, hogy milyen módon kell megtermelni 1 tonna kukoricát, hogy a lehető legkevesebb üvegházhatású gáz képződjön a folyamat során”.

– összegezte az eredményeket Maróti.

Precíziós gazdálkodás

Dr. Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke szerint az agrárium az egyetlen szerencsejáték, ami legális és a Szerencsejáték Zrt. még nincs benne – kezdte viccesen előadását.

A precíziós gazdálkodásról szólva elmondta, hogy ez az egyik „legperspektivikusabb” gazdálkodási forma. Ebbe a gazdálkodási formába számos modern elem be van építve, az alapvető gépesítéstől kezdve (traktor, kombájn) egészen a mai helymeghatározási technológiákig vagy az agrárinformatikáig. Emellett folyamatosan törekszenek arra, hogy integrálják az elérhető, új technológiákat, például a drónokat.

A precíziós gazdálkodással számottevően javulhat a termésátlag.

A jövőről szólva Milics közölte, hogy a robottechnológia jön, de a gazdálkodót még jó ideig nem lehet majd kivonni a rendszerből.