Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a népszavazáson mindkét oldal nyert, de jobb lett volna egy olyan vita, ahol az igenek küzdöttek volna a nemekkel szemben. Az állampolgári tudatosság szempontjából ugyanis nem szerencsés a bojkott. A baloldalnak továbbra sincs válasza arra, hogy mit kezdjünk Európával és a menekültválsággal. A Fidesznek ezzel szemben kezdetektől egy nagyon határozott álláspontja van ebben a kérdésben. Amíg a baloldalnak nincs erre válasza, addig egy nagyon erős narratívája van a kormánypártoknak. A baloldal legnagyobb problémája Lakatos szerint, hogy népfóbiája van. Fél attól, hogy valami tartalmit mondjon a választóinak, pedig ők erre vágynak.

Lakner Zoltán, az ELTE oktatója szerint az ellenzéknek most már az országról kéne beszélnie, radikális témaváltás kellene ahhoz, mivel így legitimálni tudnák azt, hogy miért van szükség rájuk a közéletben. Kulcskérdés lenne, hogy lejöjjenek az “Orbán-addikcióról”, azaz arról, hogy mindent a miniszterelnökhöz mérnek. Lakner szerint, ha az ellenzéki oldalon a fő téma a baloldali osztozkodás marad, akkor nem sok jóra számíthat a jövőben.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a népszavazás a 2018-as választás főpróbája volt. Politikai értelemben ezen komoly győzelmet aratott a kormány: a centrális erőtér ugyanis megerősödött. A Fidesznek ugyanakkora a tábora, mint 2014-ben és ehhez csatlakozott további 0,7-1,2 millió ember. Ez a megerősödés pedig az ellenzék rovására történt. A Jobbik azzal szembesült, hogy nem ura a saját szavazóinak. A Jobbik tábor 3/4-e úgy ment el szavazni, hogy a párt nem mozgósított. A baloldal sem lehet elégedett, ugyanis mérsékelten nevezhető sikernek, ha sikerül elérni azt, hogy a választók maradjanak távol a szavazástól. Egy válságban lévő baloldal számára a demobilizáció nem szerencsés, hanem veszélyes. A jelenlegi helyzetben azonban logikus lépés volt, hogy nem mentek bele az igen kampányba, mert akkor kiderült volna, hogy a mobilizációs képességük semmit nem ér. Ami viszont a kommunikációt illeti, itt döntetlen lett az eredmény, mert a kormánypártok oldalán a “várakozásmenedzsment” nem volt megfelelő. Mráz szerint, ha korábban kitűznek egy másik célt (például a 3 millió nem szavazatot), akkor itt is teljes győzelmet könyvelhettek volna el. Az érvényességgel kapcsolatban a Nézőpont Intézet vezetője megjegyezte, hogy álláspontja szerint nem a nem szavazat, hanem az igen szavazat volt kevés.  A 3 millió nem szavazat pedig nem hagyható figyelmen kívül, így erősebb tárgyaló pozíciót jelent a kormány számára.