Rövid összeállításunkban arra a Népszabadságra emlékeztetünk, amely csak az objektivitástól, az igazságtól és a valóságtól volt független lap, nem pedig a szocialista párttól.

A hír szent, a vélemény szabad, így szólt annak idején a baloldali sajtószlogen, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy számukra szabad hírként közölni a véleményt is.

Történelmi pillanat volt amikor az őszödi beszéddel kapcsolatban a Népszabadságból tudhatta meg Gyurcsány Ferenc magyarázatát a magyar olvasóközönség azzal a nyelvújítási szófordulattal, hogy ő nem hazudott, csak nem bontotta ki az igazság minden részletét.

– mondta Gyurcsány a Népszabadságnak.

De a magyarországi sajtó-, szólás- és véleményszabadság "állítólag" kiemelkedő képviselője, a Népszabadság volt az is, amely a világhírű, Amerikában élő Teller Ede nevében levelet hamisított, és azt meg is jelentette. Majd csak több napnyi tagadás után ismerte el a szándékos hamisítást.

Teller Ede atomfizikus köztudottan konzervatív értékrendet vallott és az első Orbán-kormány idején a Corvin-lánc-birtokosok egyike lett. Teller Ede halálát követően, 2003 szeptemberében történt, hogy a Népszabadság egy olyan hamis levelet közölt, amely élesen bírálta az akkor ellenzékben lévő jobboldalt. Horn Gyula is megszólalt az ügyben, kijelentve: „Minden jel szerint Teller Ede levele hiteles, tényleg ő írta.”

Pedig nem ő írta.

Mert, mint ahogy az később kiderült: a Teller Edének tulajdonított levelet valójában Zeley László írta, illetve egész pontosan hamisította.

A Népszabadság főszerkesztője ekkor Eötvös Pál volt, aki a botrány után nem mondott le. Sőt, Eötvös Pál az akkori MSZP-SZDSZ kormány idejének korszellemét jól kifejezve, nem sokkal később a MUOSZ vezetője lett.

„A sokféle szexuális vágy közül a pedofil az egyetlen, amit nem lehet beleegyező partnerekkel, pornófilmes szereplőkkel kiélni. Ebből a szempontból pedofil embertársainknak a legrosszabb és legnehezebb. Nagyon helytelen lenne, ha olyan tilalmakkal nehezítenék tovább a helyzetüket, amelyek nem szükségesek senki megvédéséhez.” – ezt Révész Sándor írhatta a Népszabadságban annak kapcsán, hogy Japán nem tiltotta be az animált gyermekpornográfiát.

Az egyik legutóbbi emlékezetes igazságpillanat pedig az volt amikor a Népszabadság az utolsók között számolt be arról a magyar sajtóban, hogy főszerkesztője cserbenhagyásos gázolást követett el, és a bűncselekményének tagadása közben elhunyt az áldozat. Végül, csak közölnie kellett a Népszabadságnak is, hogy főszerkesztője halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, valamint segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt kellett bíróság elé állnia. A Népszabadságnak az ügy miatt aztán új főszerkesztője lett, aki történetesen Murányi Marcell testvére. A volt főszerkesztő pedig egész mostanáig tanácsadóként segítette lapját.