A német hadsereg rendet rak
2015.11.15. 12:00
180 fokos irányváltás figyelhető meg a német kül- és biztonságpolitikában. A migránsválság miatt az eddig alkalmazott Merkel-doktína, miszerint a Bundeswehr minél kevesebb külföldi misszióban vegyen részt, egyre kevésbé fenntartható. Most a migránsválság megfékezése és az ezzel kapcsolatos prevenció áll a fókuszban. A cél a migrációban érintett országok stabilitásának visszaállítása, akár még a demokratikus elvárásokkal szemben is – írják a Spiegel hasábjain.
A szerzők kitérnek rá, hogy Európa háborús gócokkal van körülvéve, instabil és teljesen bukott államok határolják sorra a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
Európa pedig nem tudja csak úgy kikapcsolni ebből magát, ezért Németország most azon van, hogy a világ nagy részét jobb hellyé alakítsa. Ez egy hihetetlenül ambiciózus cél, amely a kétségbeesés és a nagyzási hóbort kombinációja is egyben. Ahogy Ursula Von der Leyen német védelmi miniszter is megmondta:
Helyre kell állítanunk az államhatalmat és a stabilitást az olyan országokban, mint Szíria, Irak, Afganisztán és Líbia.”
Demokrácia helyett stabilitás
De nem csak a német kül- és biztonságpolitika az, amit újra kell kalibrálni a migrációs nyomás miatt, hanem az európai fejlesztéseket is. Egészen mostanáig a döntések a támogatásokról annak fényében születtek meg, hogy támogatni kell az adott ország felzárkózását a demokráciához és a jogállamisághoz.
A kudarc beismerése
Berlin felhagyni látszik a Merkel-doktrínával, olyannyira, hogy most azt tervezik, bővítik a német katonai missziókat Maliban, Irakban és Afganisztánban. A németek olyan mértékben növelnék szerepvállalásukat, amely még pár hónappal ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.
A II. világháború után kialakult pacifizmus sokáig kritikus elem volt a német külpolitika tekintetében. Ez változik most. Támogatói azt remélik, hogy csökken a német közvélemény fenntartása is a tengerentúli német katonai missziókkal szemben. A német Honvédelmi Minisztérium szerint „már most sincs olyan reflexszerű elutasítás, amely korábban jellemző volt."
Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni mekkora is a véleménykülönbség a válsággal szembeni módszerek körül a német kormányon belül. Thomas de Maiziére belügyminiszter például nem többet ajánlva, hanem egyenesen a külföldi segélyek megvágásával szeretne nyomást gyakorolni az államokra, hogy vegyék vissza polgáraikat.
Legális migráció
Az EU is arra összpontosít, hogy több pénzt nyújtson az érintett országoknak. Ez a megközelítés a központi eleme a Valettai Csúcsnak is. A megállapodás-tervezetben Európa elővette az egész gazdasági arzenálját azért, hogy meggyőzze az afrikai országokat, akadályozzák meg, hogy az emberek elhagyják hazájukat. Számos ígéret között, Európa például „új gazdasági lehetőségeket ajánlana „nőknek és férfiaknak egyaránt”, valamint „támogatná a mikro-, kis- és középvállalkozásokat”. Emellett fontos elemként
Cserében abban bizakodnak, hogy az afrikai államok együttműködnek az illegális migránsok visszatérésnek és visszailleszkedésének elősegítésében. Szerepel még benne továbbá az is, hogy afrikai tisztviselők segítsék az illegális migránsok nemzetiségének meghatározását.
Németországnak fel kell készülnie, hogy sokkal veszélyesebb külföldi katonai missziókba vonódnak be katonái. Mindeközben bár erről nem szeretnek beszélni a demokrácia és a jogállamiság kérdése is halványul a háttérben.
Spiegel