A NATO-külügyminiszterek kedden kezdődő találkozóján visszatérő téma lesz, mit tehet a 28 tagú katonai közösség Oroszországgal való kapcsolatának újraértelmezése érdekében. Az USA állandó NATO-nagykövete, Douglas E. Lute szerint krími incidens után minden megváltozott; míg addig a két katonai nagyhatalom között folyamatosan javuló stratégiai együttműködés volt, a Krím-félsziget annektálását követően a felek egymást méregető, de egymással nem beszélő erős szomszédokká degradálódtak. A konfliktust csak mélyíti, hogy Kelet-Ukrajnában nem tartják be a tűzszüneti megállapodást, valamint az is, hogy a NATO szerint Oroszország Szíriában sem a "közös ellenséget", a Da'est támadja.

A britek állandó NATO-nagykövete, Adam Thomson szerint az oroszok szíriai katonai akcióinak túlnyomó többsége az Asszáddal szemben harcoló felkelő frakciók ellen irányul, céljuk pedig nem az Iszlám Állam gyengítése, hanem a szír kormányerők helyzetének megszilárdítása. Thomson szerint Oroszország közel-keleti jelenléte nem segíti, hanem épp hátráltatja a helyzet rendezését.

A legutóbbi, 2014-es walesi NATO-csúcs óta sok minden megváltozott, többek között annak köszönhetően, hogy Oroszország politikája hirtelen támadóvá, lépései pedig kiszámíthatatlanokká váltak. A NATO és Oroszország közti viszony normalizálódására a szövetségen belül kevesen számítanak; magas rangú NATO-diplomatákkal folytatott háttérbeszélgetéseink során csak a panaszt hallottunk: Moszkva hazudik és terel a katonai tevékenységét illetően (értsd: bár tagadja, de katonai erővel is jelen van Kelet-Ukrajnában), és aláássa a katonai együttműködést a Közel-Keleten (értsd: elvileg az Iszlám Állam megdöntéséért ment oda, valójában csak Asszád hatalmának helyreállítása érdekli), annak ellenére, hogy valójában hasonló problémákkal néz szembe, mint az európai NATO-tagok (értsd: egyre több orosz állampolgár harcol az Iszlám Állam kötelékeiben). A hidegháborús helyzet visszatérésére ennek ellenére kevesen számítanak. Annak ellenére sem hogy mind az oroszok, mind a NATO folyamatosan növeli jelenlétét a következő ütközőzónának tűnő Baltikumban.

A katonai szövetség képviselőinek így nem lesz könnyű dolguk: úgy kell a "keleti fronton" erőt mutatniuk, hogy nem dobhatják el maguktól a koalíció lehetőségét a "déli fronton" a Da'es ellen. A Törökország melletti egyértelmű és határozott kiállás is ennek tudható be. Bár sajtóhírek szerint az orosz vadászgép lelövését követően összehívott NATO-értekezleten nem mindenki helyeselte Erdogan elnök döntését, a NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján már egyhangú, erős támogatásáról biztosította Törökországot.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg ezt azóta többször is megismételte, de fölszólította a feleket, hogy tegyenek meg mindent a helyzet normalizálása érdekében, Douglas Lute pedig hétfőn már arról beszélt, hogy az amerikaiak saját információi a törökök által közölt forgatókönyvet támasztják alá, valamint megjegyezte, hogy nem ez volt az első légtérsértés orosz részről, de reméli, hogy az utolsó. A jószomszédi viszony érdekében.