A migránsok miatt oda a szabadságunk
2016.08.20. 20:08
A kutató szerint újra kellene gondolni azokat a jogszabályokat, melyek az állampolgárok utáni kémkedést szabályozzák.
Az egyes európai államokban fennáll a háborús helyzet lehetősége, de túlzás azt állítani, hogy bármelyik is háborúban áll – szögezte le az Európában elharapódzó terrorizmussal kapcsolatban Kiss Álmos Péter hírszerzési és lélektani hadviselési specialista, aki húsz évet szolgált az Egyesült Államok fegyveres erőinél.
A terrorizmus mindig a gyengébb hadviselő eszköze. Jellemzője, hogy nem csak katonai, hanem tömegmozgósító eljárásokat is alkalmaznak: tüntetéseket szerveznek, amelyekből aztán könnyen kialakulhatnak nagy zavargások, mint amilyen például 2005-ben a franciaországi, párizsi intifáda volt. Ezekből a zavargásokból aztán kialakulhat egy olyan helyzet, ahol már szinte egyenrangúként áll egymással szemben a nem állami hadviselő fél az állammal.
A példaként hozott párizsi esetben egy rendőri akció következményei miatti nagy felháborodást tudtak meglovagolni, a cél pedig az volt, hogy az iszlámnak nagyobb befolyása legyen Franciaországban.
Az ilyen jellegű szervezetek célját sem egyszerű felfedni, miután nem szervezettek és nem hagyományos – például piramis-formában – működnek.
A hálózatok hálózata az, amivel szemben állunk, és a hálózat minden csomópontjának külön céljai vannak – hívta fel a figyelmet Kiss Álmos Péter. Minden fegyveres konfliktusnak van azonban valamilyen politikai célja.
Az Egyesült Államokban egyre többször okoz pánikot, hogy felfegyverzett, gyanús kinézetű embereket vélnek látni repülőtereken, bevásárlóközpontokban, lövések hangját vélik hallani utcákon, tereken. A legutóbb Los Angeles egyik iskolájához riasztották a rendőrség különleges egységét – feleslegesen.
Nagy baj, ha az emberek biztonságérzete elveszik – szögezte le a szakértő, aki azonban nem tenne feltétlenül egyenlőségjelet az úgynevezett negyedik generációs hadviselés és az Egyesült Államokban történtek közé.
Felhívta a figyelmet arra: az amerikai egy óriási társadalom, rengeteg népcsoporttal és nem kis problémát jelent manapság ebből eredően a faji problémák újbóli feléledése: az újabb fegyveres esetek jelentős része fehérek és feketék közti konfliktus jele.
Nagyon fontos a megfelelő hírszerzés és a felderítés veszélyhelyzetben, de problémát jelent, hogy az államnak gyakran – az országban lakó idegenek mellett – saját állampolgárai után is kémkednie kell. Ezt viszont a törvények szigorúan korlátozzák, ezért újra kell gondolni az erre vonatkozó jogszabályokat.
Kiss Álmos Péter szerint azonban szükség van garanciákra is annak érdekében, hogy a vészhelyzet megszűnése után a szabadságjogok korlátozását feloldják majd.
Emlékeztetett: kényelmes a kevésbé szigorú jogszabályok mentén dolgoznia az államnak, ezért nem áll példa nélkül, hogy elmarad a „visszaszigorítás”.
Példaként hozta az Egyesült Államokat, ahol az államnak a polgárok elleni kémkedése nem szűnt meg azzal, hogy Snowden kiteregetett – csak éppen óvatosabban járnak el. És ez minden más kormányra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet Kiss Álmos Péter.
Az ötödik hadoszlop címén gyakran emlegetik a jobbikosokat is, akik általában külföldi, rendszerint orosz érdekeket is hajlandóak lennének kiszolgálni.
(M1, MTI, NKE)