A magyar himnusztól volt hangos a pozsonyi vár
Vincze Viktor Attila
2019.05.06. 16:50
A szlovák himnusztörvény elleni tiltakozásképpen közel ezren gyűltek össze a pozsonyi vár tövében. A tüntetésen részt vevő magyarok Magyarországról, Felvidékről, Ausztriából és Erdélyből május első vasárnapján azért utaztak Pozsonyba, hogy békés demonstrációval és a magyar himnusz eléneklésével álljanak ki a felvidéki magyar közösség alapvető jogainak részét képező, himnuszéneklési szabadságjog megőrzése mellett.
A felvidek.ma beszámolója szerint tüntetés a Nélküled című dal eléneklésével vette kezdetét, majd Halász Béla szólt szervezőtársai, Németh Titusz és Samu István nevében, kifejtve, miért tartották fontosnak a május 5-ei tüntetést a pozsonyi parlament előtt, a pozsonyi vár tövében.
Százezrek vannak itt velünk lélekben és nagyon sokan vannak olyanok is, akik egy időpontban velünk fogják énekelni nemzeti imánkat a Kárpát-medence sok-sok településén.”
Halász Béla ezt követően arról beszélt, hogy a tiltakozók most a pozsonyi vár mellett, a szlovák parlament épületénél állnak:
Pozsonyban, ahol a magyar történelem talán legnagyobb csatája zajlott, ahol megannyi magyar királyt koronáztak meg. Ma délután a himnuszunkat kell megvédeni, mert a szlovák parlament egy olyan törvényt hozott, kifejezetten ellenünk, ami tiltja és bünteti az éneklését. Himnuszunkat, nemzeti imánkat, amely összeköti a magyar nemzetet, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és a nagyvilág összes magyar emberét!”
Halász Béla hozzátette: 108 parlamenti képviselő szavazta meg ezt a törvényt, köztük magyar képviselők is, állítólag figyelmetlenségből.
Ezután Halász Béla pontokba foglalva mondta el a magyarság kéréseit:
Ma nemcsak a himnuszunkat nem hagyjuk, hanem szóvá teszünk mindent, amiről eddig sem lett volna szabad hallgatni: kérjük és követeljük a jelenlegi állami jelképekről szóló törvény eltörlését, és megváltoztatását! Kérjük és követeljük a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát, a jogtiprások következményeinek kárpótlását és jóvátételét. Kérjük és követeljük Esterházy János teljes rehabilitálását! Kérjük és követeljük a Szlovák Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség államalkotó nemzetté nyilvánítását az alkotmányban, a magyar nyelvnek a szlovákkal egyenrangúvá tételét alkotmányos jogként. Kérjük és követeljük, a szlovák kormány és parlament kérjen bocsánatot Zsák-Malina Hedvigtől és családjától! Kérjük és követeljük a kettős állampolgárságról szóló törvény eltörlését! Kérjük és követeljük a szabad nyelvhasználatot és jelképeink, többek között a magyar zászló használatát! Kijelentjük, hogy a felvidéki magyar nemzeti közösség számára csak az olyan érdekképviselet elfogadható, amelyik mindezt vállalja, programjára tűzi és kiáll mellette, mert nem a parlamentbe jutás a legfőbb cél, hanem elsőrendűen a felvidéki magyarság érdekeinek tisztességes vállalása.”
A szervező beszédében arra is kitért, hogy csak egyetlen ember volt, aki kiállt mellettünk a szavazáskor, és szót emelt az úgynevezett himnusztörvény ellen, Ondrej Dostál, aki a tüntetésen is részt vett.
Halász Béla, a szervezők nevében mondott beszéde végén aztán még azt is kiemelte, hogy:
Új összefogásra, új egységre van szükség, de ez csakis megtisztulva, nem pártérdekből, nem önös érdekből, nem kényszerből, hanem alulról építkezve, csakis az egész felvidéki magyarság érdekében történhet! Elegünk van a becstelen alkukból, haszonleső taktikákból, halogató képmutatásból és a jellemtelenségekből! Azoknak, akik bebizonyították alkalmatlanságukat, nincs helyük ebben az összefogásban!”
Halász Béla bevezető szavai után Ondrej Dostál parlamenti képviselő üdvözölte a tüntetőket. „Engedjék meg, hogy üdvözöljem Önöket azoknak a szlovákoknak és szlovák politikusoknak a nevében, akik úgy gondolják, nem kell betiltani a magyar vagy más himnuszt Szlovákiában.” Dostál szerint ehhez két dolog fontos, egymás tiszteletben tartása és egymás megértése.
Egy szabad és demokratikus országban mindenki azt teheti, amit a törvény nem tilt meg neki. Egy szabad és demokratikus országban ugyanakkor a törvény nem tilthat meg olyan dolgokat, amelyek nem ártanak másoknak, nem ártanak az államnak és nem ártanak a társadalomnak. Egy másik demokratikus ország himnuszának éneklése és lejátszása nem árt senkinek és semminek. Egy ilyen dolgot nem szabad betiltani!”
– mondta a parlamenti képviselő.
Ondrej Dostál beszéde után Csiba Júlia előadta a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, ami után pedig a Csemadok képviselőjének a beszéde következett.
Neszméri Tünde idézte a Himnusz hatodik versszakát:
Bújt az üldözött, ´s felé / Kard nyúl barlangjában, / Szertenézett és nem lelé / Honját a´ hazában. / Bércre hág és völgybe száll, / Bú ´s kétség mellette, / Vérözön lábainál, / ´S lángtenger felette.”
Majd elmondta:
Ez az idézet jellemzi a felvidéki magyarság mai helyzetét is. Nem leljük hazánkat, mert korlátozzák nemzeti szimbólumaink használatát, mert még sok helyütt ma is sérelmezik, ha magyarul beszélünk. Állandóan harcot kell vívnunk az anyanyelvi oktatásért. Elveszik állampolgárságunkat, ha felvesszük más országét. Kultúránk támogatása még ma is hiányos, az anyaország segítsége nélkül képtelenek lennénk megszervezni színvonalas rendezvényeinket, holott itt fizetünk adót és hűségesek vagyunk szülőföldünkhöz. Ahhoz az országhoz, amelyet nem magunk választottunk lakhelyül, hiszen őseink feje fölött a nagyhatalmak húzták meg a határt, miközben nagyszüleink és dédszüleink véleményét nem kérdezték meg arról, hova szeretnének tartozni. Mi mégis lojális állampolgárai vagyunk ennek az országnak.”
Neszméri Tünde beszéde után Samu István a szervezők nevében bejelentette: nem volt hiábavaló a tüntetés megszervezése, hiszen a parlament elnöke, Andrej Danko a szervezőket tárgyalásra hívta, majd Halász Béla kifejtette: mi nem kisebbség, hanem nemzeti közösség vagyunk.
Utolsóként Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész szólt a közönséghez. A Kossuth-díjas művész méltatlannak nevezte a Himnusz éneklését tiltó törvényt. A táncművész szerint a felvidéki magyarság szempontjából nagyon fontos, hogy becsületesen dolgozik, adót fizet és becsületesen építi az országot, ennek ellenére meg akarják tőle vonni, hogy „naponta megélhesse a magyarságát, hogy magyarul tanulhasson, a magyar nyelvet használja, énekeljen, táncoljon és a művészeteket magyarul gyakorolja.” A művész hozzátette: a magyar himnusz egy fohász, amelyben a nemzet kéri Isten áldását. Harangozó beszédét egy rövid történettel zárta, mely így szól:
Konfuciusztól megkérdezték a tanítványai: Mester, meddig kell még itt ülnünk, hogy sorsunk jobbra forduljon? Erre a mester azt mondta tanítványainak: Ha csak itt ültök, akkor nagyon sokáig.”
A békés tüntetés ezt követően a magyar himnusz eléneklésével ért véget a pozsonyi vár tövében, Szlovákia parlamentje mellett.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
