Az elmúlt hetekben az európai uniós tagállamok mindegyike bemutatta az új koronavírus elleni küzdelem során alkalmazott intézkedéseiket. Magyarország kormánya az elsők között, március 18-án jelentette be első gazdasági mentőcsomagját, melyet a teljes gazdaságélénkítő program bemutatása követett április 7-én. A kedden bemutatott akcióterv az elkövetkező időszakban a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, több mint 9000 milliárd forintot biztosít a gazdaság megvédésére. Az ország éves jövedelmének minden ötödik forintja a védekezést szolgálja.

Az összesen csaknem 9200 milliárd forint értékű gazdaságvédelmi csomag nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét, hanem a vállalkozások megsegítését, így a munkahelyek megőrzését, vele a magyar emberek jövedelmének a biztosítását szolgálja.

Nemzetközi összehasonlításban is jelentős a magyar mentőcsomag

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország egy rendkívül nagyvonalú javaslatcsomagot jelentett be a fiskális és a monetáris intézkedések tekintetében. Az európai közösségben mindössze hat olyan állam van, amely a 2019-es saját GDP értékének több mint 16 százalékának megfelelő összeget fordít a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.

Olaszország és Spanyolország, a vírus okozta gazdasági visszaesés által leginkább sújtott országok esetében nem meglepő a grandiózus programok bejelentése, a spanyol miniszterelnök 200 milliárd eurós (20 százalékos), az olasz miniszterelnök pedig 425 milliárd eurós (20,4 százalékos) csomaggal igyekeznek támogatásukról biztosítani a hazai vállalkozásokat és munkavállalókat.

Hasonlóképp forgatókönyvszerű az Egyesült Királyság és Németország, a kontinens vezető gazdaságainak reakciója is a lezárások okozta gazdasági válság kezelésére. A német szövetségi kormány a 2019-es német GDP 30 százaléknak megfelelő, 1100 milliárd eurós csomaggal, a brit kormány pedig a monetáris és fiskális eszközöket együttesen, 570 milliárd fonttal, azaz a GDP 24,6 százalékával egyenértékű forrással támogatja a Brexit miatt egyébként is meggyöngült szigetországi gazdaságot.

Ugyanakkor a két kisebb közép-európai tagállam, Magyarország 19-20 százalékos, valamint Csehország 18 százalékos bejelentése mindenképpen kiemelésre érdemes kontinentális összehasonlításban. A cseh kormány 100 milliárd cseh korona (3,7 milliárd euró, GDP 2 százaléka) értékű fiskális intézkedéscsomagot jelentett be, ezenkívül 10 milliárd cseh korona értékű hitelkeretet biztosított a vállalatok számára a fejlesztési bank, valamint ígéretet tett a csomag legerősebb intézkedéseként egy további 900 milliárd cseh korona (33,3 milliárd euró, GDP 16 százaléka) értékű hitelgaranciára.

A magyar csomag többek között olyan elemeket tartalmaz, mint a Németországban már bevezetett csökkentett munkaidős bértámogatás. Ez is egy olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy azoknál a vállalkozásoknál se szűnjenek meg a munkahelyek, ahol most kevesebb a munka, ezért a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak rövidített munkaidőben, amennyiben a cég megrendelés állománya 15 és 50 százalék közötti mennyiségre csökkent, az állam a teljes munkaidős és rövidített munkaidős bér közötti különbséget 70 százalékban kipótolja. Az így kieső időt a munkavállaló pedig saját képzésére, ismereteinek a mélyítésére új tudás megszerzésére tudja fordítani.

A vírus terjedésével összefüggő korlátozások elhúzódásával párhuzamosan folyamatosan várhatók újabb és újabb bejelentések, az egyes csomagok méretét bővítő rendelkezések.

Ha megnézzük az európai országok által kihírdetett gazdasági mentőcsomagok GDP arányos méretét, megállapíthatjuk, hogy európai összevetésben Magyarország gazdaságfejlesztési programja nagyságrendjét tekintve a legjelentősebbek közé tartozik, mely világos üzenet a magyar vállalkozások és munkavállalók részére a Kormány elszántságáról a magyar munkahelyek és a magyar gazdaság védelme érdekében.

A teljes elemzést ITT olvashatják.