Az Alkotmánybíróság szerint a magyar bevándorlási törvények megelőzik a brüsszeli akaratot
888, MN
2021.12.10. 13:00
A testület legújabb döntésével a fizikai határzár mellé egy erős jogi határzárat is felépített.
A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter a bevándorlás ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz.
A kérdés az volt, hogy mi a teendő, ha a magyar emberek akarata, a magyar jogszabályok ütköznek a brüsszeli migrációs szabályokkal. Brüsszel szerint ugyanis az illegális bevándorlóknak joguk van Magyarország területére lépni, és az országban tartózkodni akkor is, ha biztonságos országokból érkeznek, és a magyar hatóságok még nem bírálták el a menekültkérelmüket.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonossága részét képezi.
A vita előzménye az volt, hogy az Európai Unió Bírósága elmarasztalta hazánkat, amiért a migránsokat a magyar jogszabályok alapján tranzitzónába küldték, és nem engedték be Magyarország területére.
Magyarország a bíróság döntése értelmében felszámolta a tranzitzónákat, de a magyar hatóságok továbbra sem engedték be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérték őket, hogy a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültkérelmüket.
Hazánk minden szomszédja biztonságos országnak számít, senki sem fenyegeti a migránsokat, a bevándorlók beadhatják kérelmüket. Brüsszel szerint azonban a magyar szabályozás és eljárás továbbra sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik Magyarországot.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
