Egy amerikai bíróság bejelentette, hogy nem fogadja be az évek óta húzódó ügyet, helybenhagyva egy fellebbviteli bíróság azon döntését, amely szerint az ügy nem tárgyalható az Egyesült Államokban.

Herzog 1934-ben hunyt el, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a gyűjteményt három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba került, az örökösök szerint azonban csak letétbe.

A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik.

Az amerikai AP hírügynökség szerint ugyanis báró Herzog Mór Lipót családja továbbra is folytat pert három magyar múzeum (a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum), valamint egy egyetem (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) ellen. 

Michael Shuster, a Herzog-örökösöket képviselő ügyvédi iroda egyik jogászának a korábbi érvelése szerint az amerikai bíróságok azért lehetnek illetékesek az ügyben, mert a felperesek amerikai állampolgárok, a magyar bíróságok pedig szerintük problémásak, és egyébként pedig általában az amerikai jog az irányadó a nemzetközi holokausztperekben. A felperesek véleménye szerint ezért lehet is indokolt az USA joghatósága az ügyben immár nem a magyar állam, hanem a magyar állami intézmények ellen folytatódó jogi eljárásokban.

Ugyanakkor viszont, ha állami szinten már visszautasította az amerikai fellebbviteli bíróság az ügyet, akkor ugyanaz várható az intézményi szinten indított perek esetén is, hiszen alapvetően Magyarországon történt ügyről van szó. A már egy évtizede zajló jogi eljárásban a Herzog-örökösök követeléseinek az egyik képviselőjeként Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is részt vett.

A Herzog-örökösök – miután Magyarországon jogerősen elutasították keresetüket – 2010-ben indítottak pert a magyar állam ellen az Egyesült Államokban a holokauszt idején magyar múzeumokba került, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzésére.

Egy amerikai bíróság 2011 decemberében helyt adott Magyarország közbenső fellebbezési indítványának, amelyben azt kérték, vizsgálják felül, hogy az ügy lefolytatható-e amerikai bíróságon. A magyar állam szerint ugyanis amerikai bíróság nem illetékes a Herzog-gyűjtemény Magyarországon lévő darabjainak tulajdonjogi kérdésében, mivel az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény keretében azt is rendezték.

A fellebbezési eljárás során washingtoni szövetségi bírók 2013-ban és 2017-ben is az örökösök javára döntöttek, úgy foglalva állást, hogy a magyar állam elleni per lefolytatható az Egyesült Államokban. 

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált.