Az ellenzéki pártok idén kevesebb delegáltat jelentettek be a szavazatszámláló bizottságokba, mint 2014-ben.

A csütörtök reggeli adatok szerint 26 298 szavazóköri delegáltat jelentettek be a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson listát állító pártok, amelyeknek összesen 185 ezer ilyen hely betöltésére lett volna lehetőségük – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapjáról.

A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, 14 516-ot. Az MSZP-Párbeszéd 5 013-at, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2843-at, a Demokratikus Koalíció 2827-et, a Mi Hazánk Mozgalom 498-at, a Momentum Mozgalom 301-et, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és az LMP 149-149-et, a Magyar Munkáspárt pedig kettőt.

A delegáltak száma azonban még mindig változhat: a helyi választási irodák csütörtök délutánig dönthetnek arról, hogy a szavazók nagy száma miatt póttagokat hívnak be a szavazatszámláló bizottságokba. Ha legalább négy póttagot hívnak be, akkor a pártok további megbízottakat küldhetnek a testületbe.

Az EP-választáson a szavazatszámláló bizottságokba – országosan 10 277-be – és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhettek a pártok péntek délután 16 óráig. A közösen listát állító pártok közösen küldhettek két-két tagot. Az EP-választáson kilenc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így összesen mintegy 185 ezer delegáltat jelenthettek volna be a pártok.

A 2014-es EP-választáson 28 083 delegált segítette a szavazatszámláló bizottságok munkáját. Az akkor és most is listát állító pártok közül 2014-ben a Fidesz-KDNP 14 802, az MSZP 5685, a Jobbik 5467, a DK 1266, az LMP 56 delegáltat küldött a testületekbe.

A közvélemény-kutatási felmérések szerint minden eddigi uniós választási eredménytől gyengébben szerepelhetnek az ellenzéki pártok

A magyar közvélemény-kutató intézetek európai parlamenti választások előtti utolsó felmérései szerint a Fidesz-KDNP listája 52-55 százalékos eredményt fog elérni május 26-án. Az 1000 válaszadós telefonos felvételt végrehajtó Századvég 55 százalékra becsülte a kormánypártok népszerűségét, az 1010 fős telefonos kutatást végző Publicus és az 1000 fős személyes mintavételt alkalmazó Medián 52, az 1000 fős személyes mintavétel alapján becslő ZRI-Závecz 53, a 4000 fős személyes mintán kutató Nézőpont pedig 54, százalékot jósol a kormánypártoknak.

A Jobbik és az MSZP-Párbeszéd szinte pontosan megegyező, 11-12 százalékos támogatottsággal rendelkezik, ha átlagoljuk az öt intézet eredményeit. Előbbi párt a Századvégnél 10-8-ra, a Mediánnál pedig 12-11-re vezet a szocialistákkal szemben, a Publicusnál (16-15 százalék) viszont az MSZP jobban teljesít jobboldali riválisánál. A Nézőpont (10-10 százalék) és a ZRI-Závecz (12-12 százalék) egyenlő támogatottságot mért a Jobbiknak és az MSZP-nek. Szorosan követi a második helyért küzdő duót a Demokratikus Koalíció. Gyurcsány Ferenc pártja a Publicusnál áll valamivel gyengébben (7 százalék), a Századvég (12 százalék), a Medián, a Nézőpont (10-10 százalék) és a ZRI-Závecz (11 százalék) kutatásai alapján viszont nem sok választja el a dobogótól.

Két párt is az európai parlamentbe való bejutás küszöbén táncol, nehéz megjósolni, hogy végül melyikük lépi át azt. Az LMP tábora a Századvég szerint 3 százalékos, Publicus szerint 4 százalékos, a Nézőpont és a ZRI-Závecz szerint 5 százalékos, a Medián szerint pedig 6 százalékos. A Momentumot a ZRI-Závecz 4, a Medián, a Nézőpont és Publicus 6 százalékra mérte, a Századvég pedig 7 százalékra. Megoszlanak a kutatói vélemények a Kétfarkú Kutyapárt támogatottságát illetően. A Publicus és a Századvég kutatásában nem szerepel a párt, a ZRI-Závecznél 2, a Mediánnál és a Nézőpontnál pedig 3 százalékon áll. Hasonló helyzetben van a Mi Hazánk is, hiszen a Publicusnál nincs támogatottságuk, a másik három intézetnél viszont 2-3 százalékon állnak.