A koronavírus ellenére is javult a magyar versenyképesség 2020-ban
888 - MTI
2020.11.30. 13:43
Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hogy gazdaságilag nagyon sikeres évtized áll Magyarország mögött. A KSH mai jelentése alapján az elemzők úgy látják, hogy a járvány ellenére a bérek erős dinamikája is fennmaradhat.
A koronavírus okozta járvány ellenére javult Magyarország versenyképessége 2020-ban – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Baksay Gergely a jegybank friss, Versenyképességi tükör 2020 című kiadványa alapján azt mondta, hogy
a versenyképességi programban megfogalmazott 330 javaslat kétharmadában előrelépés történt; a program a legutóbbi, tavaly őszi 22 százalékhoz képest 34 százalékban teljesült 2020 novemberére.
Mint mondta, Magyarország versenyképességének 2020-as javulásához többek között a szociális hozzájárulási adó csökkentése, az adminisztrációs terhek fogyatkozása, illetve a lakáspolitika terén történt jelentős bejelentések járultak hozzá.
Hangsúlyozta:
Magyarország mögött gazdaságilag nagyon sikeres évtized áll, az ország 2019-re elérte az Európai Unió fejlettségének 74 százalékát, vagyis Magyarország egy főre jutó GDP-je a gazdasági térség átlagának 74 százalékát tette ki, ezzel megelőzte Szlovákiát és Lengyelországot is.
„Ahhoz, hogy ez a sikeres gazdasági felzárkózás folytatódjon, szükséges javítani Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét” – fűzte hozzá Baksay Gergely.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 8,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, január–szeptemberben 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában megállapította:
a bruttó bérek szeptemberben is megközelítőleg tartották a vírus előtti dinamikát.
A továbbra is megszokott módon üzemelő szektorokban a munkahelyüket megtartók esetében pedig továbbra is erőteljes a bérdinamika. A jelenlegi folyamatok alapján a Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 10 százalék körüli lesz az idei éves dinamika, jövőre pedig 8,5 százalék körüli növekedésre számítanak, de ezt még a zajló minimálbér-tárgyalások jelentősen befolyásolhatják.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint továbbra is rendkívül magas a bérdinamika Magyarországon.
Összességében nem látszik nagy változás a bérezési folyamatokban, továbbra is az év eleji vállalati bérdinamika, az összetételhatás és az év közbeni állami bérrendezések mozgatják a mutatót.
Előre tekintve most a legfontosabb kérdés, hogy vajon sikerül-e a feleknek megállapodni a jövő évi minimálbérben. Feszültséget szülhet a korábbi bérmegállapodásban foglalt 6 százalékos reálbér-növekedés is, ami egy ilyen válság hatására kevésbé tűnik reális elvárásnak. Komoly feszültséget szülhet még az is, hogy ezek az ajánlások és megállapodások nem veszik figyelembe azt sem, hogy az egyes ágazatok eltérő mértékben viselik a válság terheit.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki, hogy
a keresetek növekedése szeptemberben csak minimális mértékben maradt el az előző havitól.
Fontosnak tartotta ugyanakkor megjegyezni, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerőt sújtották a leépítések vagy a részmunkaidős foglalkoztatás. Ez a hatás ugyanakkor szeptemberben az augusztusinál alacsonyabb lehetett, hiszen az állami szférában és az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál foglalkoztatottak aránya már kevésbé maradt el az egy évvel korábbitól, mint korábban.
A következő hónap nagyban meghatározza majd a 2021-es bérfolyamatok alakulását, hiszen meg kell állapodni a minimálbér és a garantált bérminimum 2021-es emelésének mértékéről.
A jelen gazdasági helyzetben az elmúlt években megszokott mértékű, jelentős emelés nem várható, de fontos cél, hogy az emelés mértéke legalább az inflációt elérje, vagy meghaladja, valamint hogy a vállalatok ki tudják azt gazdálkodni.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője rámutatott, hogy
a béremelkedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelésének köszönhető, de szerepet játszik benne az egészségügyi dolgozóknak év közepén adott jutalom is.
Kiemelte: a korábbi években a munkaerőhiány eredményeként béremelési kényszerben voltak a cégek, ám a járvány nyomán leépítések történtek. A különböző szektorokat eltérően érintették az elbocsátások. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban a járványhatás miatt 17 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A feldolgozóiparban 5 százalékos létszámcsökkenés következett be. Akad azonban olyan ágazat is – mégpedig az információ, kommunikáció –, ahol az egy évvel korábbihoz képest több mint 5 százalékkal több ember volt alkalmazásban az év első kilenc hónapjában.
Egyelőre nehéz megmondani, hogy jövőre milyen tempóban emelkednek a bérek, ez nagyrészt a minimálbér-tárgyalásoktól függ – folytatta az elemző. A mostani kilátások szerint jövőre 5 százalék alatti béremelkedés várható. A fő kérdés, hogy 2021-ben a bérdinamika meghaladja-e a várhatóan valamivel 3 százalék feletti inflációt – tette hozzá a szakember. A mostani helyzetben valószínűsíthető, hogy a reálbérek az idei több mint 6 százalékos növekedéshez képest jóval visszafogottabb emelkedést mutatnak jövőre.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
