A kereszténység a jelenünk és a jövõnk
Nagy Gábor
2019.03.26. 12:33
Beszámoló a Századvég Alapítvány konferenciájának kerekasztal-beszélgetésérõl, melynek résztvevõi Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke, Juhász Hajnalka miniszteri biztos, Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány vezetõ kutatója és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértõje voltak.
Kinek mit jelent a kereszténység?"
– tették fel a kérdést a Századvég Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? c. rendezvény kerekasztal-beszélgetésén. Juhász Hajnalka miniszteri biztos elmondta: az ő generációjára nagy hatást gyakorolt II. János Pál pápa, aki Magyarország kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az államalapítás a kereszténység felvételével kezdődött. Juhász szerint a kereszténység védelmében feladatunk van: ez az elesettek segítése és a tolerancia gyakorlása. De ennek ellenére mégis sokan vannak ma Nyugat-Európában, akik megkérdőjelezik a keresztény Európa gondolatát. Ifj. Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban statisztikai adatokat hozott fel. Ezekből kiderül: számottevően csökkent mind Magyarországon, mind pedig Európában a magukat kereszténynek valló személyek száma. Ugyanakkor Lomnici amellett érvelt, hogy a keresztény gyökereket nem szabad elengedni. S ebben fontos szerepet játszhat Közép-Európa. Bodnár Dániel rabbi a keresztény Európa alapvetése kapcsán pedig úgy fogalmazott:
Isten nélkül nehéz beszélni ezekről az alapvetésekről. Az emberi élet védelmén alapuló normatív kultúra [...], ez egy cselekvésalapú civilizáció, hogy a világnak van egy normatív célkitűzése."
Keresztény kultúra egyenlő a vallásossággal?"
– tették fel az újabb kérdést a résztvevőknek. Gyorgyovich Miklós kutató ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a magukat vallásosnak valló személyek száma nem azt jelenti, hogy a vallásosság elhagyásáról van szó, hanem arról, hogy az egyén kerül a középpontba, s így az állhat a számok mögött, hogy az egyén mit gondol a vallásról. Vagyis nem térvesztésről, hanem átalakulásról beszélhetünk – érvelt a kutató. Juhász Hajnalka megemlítette, hogy az Európa Tanácsban 2011 óta nem került asztalra az üldözött keresztények ügye, s véleménye szerint ez megdöbbentő.
Gyorgyovich Miklós a kerekasztal-beszélgetés folyamán ismertetett egy 2017-es kutatást is. Egy több mint tízezres mintáról van szó, melyben a magyar társadalom egyötöde vallotta magát vallástalannak. Számukra nem fontos Isten, nincsenek vallási élményeik. A magyarok nyolcvan százalékának viszont van kapcsolata a kereszténységgel. Ez fontos lehet a jövő szempontjából.
A kultúrkereszténységről: mik a főbb pillérek, mennyire vagyunk tisztában ezekkel?"
– tették fel az újabb kérdést a konferencián.
Juhász Hajnalka szerint a kereszténység a jelenünk és a jövőnk. Lomnici Zoltán arról beszélt, hogy az, amit ma Európának tartunk, nagyban függ a keresztény kultúrától. Példaként hozta fel a magyar Alaptörvényt, mely ideológiailag és értékválasztásilag is egyedi Európában. Az európai terrortámadásokra, a muszlimokkal való együttélésre, úgyszólván a multikulturalizmusra utalván később kiemelte:
Bár a keresztény kultúra alapvetése a tolerancia, annak viszont mindenképp kell, hogy legyen határa.”
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
