Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban tartott megemlékezésen Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta, a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak emlékparkja a Kárpát-medencei magyarság egyik központi zarándok- és emlékhelyévé vált.

Kárpátalja nemzetiségi és kulturális sokszínűségére utalva a politikus emlékeztetett, hogy ez jelenti a térség egyik legfontosabb értékét, jóllehet a határok és az államok az elmúlt évszázad során többször változtak, az emberek maradtak.

Hozzáfűzte, ma Magyarországnak, a magyar kormánynak egyik nemzetpolitikai alapelve, hogy minden magyar számít, azok, akik a múltban éltek, a jelenben élők és az eljövendő generációk is. A kárpátaljai magyarság jelenlegi jogfosztott helyzetéről szólva Kalmár kijelentette, el kell fogadni, hogy minden nemzetnek van létjogosultsága, az ukrán nép is sokat szenvedett történelme során. Reményének adott hangot, hogy az ukrán állam visszatér a kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogainak szavatolásához.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a mostani a kerek évfordulók éve a kárpátaljai magyarság számára, hiszen száz évvel ezelőtt csatolták Kárpátalját Csehszlovákiához, 75 évvel ezelőtt szállták meg a vidéket a szovjet csapatok és hurcoltak lágerekbe mintegy 30 ezer kárpátaljai magyar férfit, németeket, és 30 éve alakult meg a KMKSZ. Az elhurcoltak emlékének megörökítése sikerült, mert Kárpátalja 122 településén van emlékműve a sztálini terror áldozatainak, létrejött a szolyvai emlékpark, melynek 100 emléktáblájára 12 ezer áldozat neve van felvésve. Sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajnában máig nem sikerült hivatalosan rehabilitáltatni a szovjet terror ártatlan magyar áldozatait, ezért a KMKSZ harmadszor szervezett Munkácsról Szolyvára 30 kilométeres, a rehabilitáció követelését nyomatékosító emlékmenetet, melyen ezúttal több mint ötszázan vettek részt.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a szolyvai megemlékezés legfontosabb célja találkozni és megérteni az előttünk járók, a múlt üzenetét, emlékezni a kommunizmus egyenlőséget hirdető eszméjének százmillió áldozatára. Tarthatatlannak nevezte a kettős mérce folytatódó alkalmazását a hitleri és sztálini bűnök kapcsán, amely Hitler gyilkosságait elítéli, Sztálinét viszont igyekszik a szőnyeg alá söpörni.