Az EU elvenné a migráns-kizáró jogot Magyarországtól
888.hu
2016.04.06. 13:28
Egy kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság azt tervezi, hogy kivonják nemzeti hatáskörbõl a menekültügyi kérelmek elbírálását.
Baraczka Eszter brüsszeli tudósító a kiszivárogtatás tényét megerősítette a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A ma összeülő Biztosi Kollégium három javaslatot fog elfogadni a terrorizmus és a migráció témakörében. Az egyik egy bizottsági közlemény lesz, egyfajta vízió arról, hogyan képzelik el a jövőben az európai migrációs politikát.
Ebben szó lesz például a menekültek elosztásának továbbfejlesztett módszeréről, azaz a kvótarendszerről – magyarázta Baraczka Eszter.
Szó lesz a dublini rendszer reformjáról, valamint elfogadnak még egy közleményt arról, hogyan lehetne javítani a külső határok védelmét és egyben a belső biztonságot. Ez már átvezet a terrorizmus témakörébe.
Kivennék a döntést a nemzetállamok kezéből
Ami a hatáskör átruházást illeti, a kiszivárgott dokumentum alapján, a migrációs kérelmek elbírálást az Európai Bizottság szívesen kivenné a tagállamok kezéből, és ezt egy uniós ügynökségre bízná. A folyamatokat jól ismerő diplomaták szerint azonban messze vagyunk még attól, hogy tudjuk, mi lehet ezekből az elképzelésekből.
A berlini elitet az olcsó munkaerő érdekli
Kiszelly Zoltán politikai elemző szerint ezek a javaslatok, amikkel most találkozunk, továbbmennek a határvédelmen, és azt mutatják, hogy:
milyen módon lehet ellenőrzötten, szabályozottan az unióba embereket nagy számban beengedni.
A nyugat-európai emberek azt látják, hogy a média és a politikusok folyamatosan menekültekről beszélnek, ugyanakkor ha összerakjuk az egész képet, akkor azt látjuk például Németországban, hogy ott már integrációról beszélnek - magyarázza Kiszelly Zoltán.
Egy menekült, amíg háború van, jön, menedéket kap, és amint megszűnik az üldöztetésének az oka, jó esetben hazamegy. Németországban azonban már integrációs és bevándorlási törvényeket javasolnak és fogadnak el, arról beszélnek, hogyan tanulhatnak meg németül vagy hogyan tudják a szakmunkásképzésbe beállítani őket. De ez már nem a menekültekre vonatkozó eljárás, hanem a bevándorlókra.
Németországban demográfiai probléma alakult ki, nagyon kevés gyerek született az elmúlt 20-30 évben, és most megy nyugdíjba az a derékhadnyi, 55-60 év közötti dolgozó - szakmunkások, orvosok, mérnökök -, akik nem tudják kinek átadni a tudásukat. Most kellenének azok a fiatalok, akik átveszik a munkát, mivel évi félmillió ember megy nyugdíjba évente. Egyes számítások szerint 2050-ig 5 millió munkahelyet lehet robotizálni, de ha ezt a számot le is vonjuk a munkaerőigényből, akkor is százezres nagyságrendben van szükség Németországban és Európában szakmunkásokra.
Németország csak jól képzett migránsokat akar
Ezek a bevándorlási javaslatok pont azzal foglalkoznak, hogyan lehetne beengedni olyan embereket, akiket Németországban szívesen látnak. Például szíreket és irakiakat, hiszen ők a pakisztániakhoz, afgánokhoz vagy fekete afrikaiakhoz képest magasabb átlagos képzettséggel rendelkeznek, és a nyugat-európai gazdaságnak az a fő szempontja, hogy milyen költséggel lehet valakit hasznos szakmunkássá képezni.
A kiszivárgott dokumentumban is látható ez a német munkaerőpiaci logika. Kelet-Közép-Európában, Lengyelországban pár száz ember kap évente menekültstátuszt, míg Nyugat-Európában, Németországban tízezer, százezer számban kapnak.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
