Az elkövetkezendőkben a 888.hu feltárja, hogy Szávay István és Gyöngyösi Márton miként engedett be a Parlamentbe minimum két olyan román nemzetiségű állampolgárt, akik óvatos megközelítés szerint is óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. 

Nyilvános adatokból egyértelműen kideríthető, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezése mögött két olyan személy is fellehető, akiknek az uniós bérek egységesítésére való törekvés mellett az információgyűjtés és a hírszerzés is a feladatköre.

A 888 bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy Szávay Istvánt, a Jobbik egyik prominens politikusát, a párt nemzetpolitikai kabinetének a vezetőjét szoros kapcsolatok fűzik egy Dragos Tirnoveanu nevet viselő román állampolgárhoz, aki a legnagyobb román napilapban, az Adevarulban, és a legtekintélyesebb külpolitikai folyóiratban, a Foreign Policyben is rendszeresen közöl baráti hangvételű cikkeket a Jobbikról, Vona Gáborról és természetesen Szávay Istvánról.

Az ügy pikantériája, hogy a Gyöngyösi Márton által indított béruniós kezdeményezés egyik ellenjegyzője, támogatója és romániai szervezője, Dragos Tirnoveanu egy „magánjellegű” hírszerző vállalat elemzője és meghatározó alakja. A jobbikos pártlapok tömérdek interjút készítettek vele, többek között a Zsúrpubi és az Alfahír rendszeres vendége, az N1TV-s riportokat már ne is említsük. Dragos Tirnoveanu azonban nem egy ártatlan szemű, egyenlő európai bérekért küzdő, román Jobbik-szimpatizáns, hanem reálpolitikai érdekeket követő, a román külügyminisztérium és a román hírszerző szolgálatok közelében élő kulcsfigura.

A Bérunió nevet viselő jobbikos kezdeményezésnek az arca és az ötletgazdája Gyöngyösi Márton, aki elsősorban külügyi vonalon mozog. Meglepően jó kapcsolatot ápol egyes moszkvai körökkel. Gyöngyösi Márton 2014-ben, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos tagjaként kamumegfigyelőként vett részt a kelet ukrajnai szakadár államban megtartott választáson. Akkoriban a Jobbik az orosz kötődést meg sem próbálta leplezni, hiszen a „megfigyelők” Moszkvából utaztak a térségbe, megkerülve az ukrán határellenőrzést. Emiatt ki is tiltották Gyöngyösit és Szaniszló Adriennt Ukrajnából (utóbbi azóta eltűnt a Jobbik környékéről).  

Habár Gyöngyösi Márton meglehetősen jó és aktív kapcsolatrendszerrel rendelkezik, Dragos Tirnoveanu első körben a Jobbik egy másik politikusát, Szávay Istvánt környékezte meg. Egy román hírszerző számára Szávay István minden szempontból fontosabb alany, mint Gyöngyösi Márton. Hiszen Szávay aktív kapcsolatot tart fenn a Romániában szoros belügyi megfigyelés alatt álló, Toroczkaihoz köthető Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amely évente több száz órányi fejtörést okoz a román belügyeseknek. Szávay a román hírszerzés szempontjából viszonylag nagy jelentőséggel bírt főleg 2015-ben.

Akkoriban Szávay a Jobbik nemzetpolitikai kabinetét vitte, leginkább a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozott, így kerülhetett kapcsolatba a román külügybe, illetve még inkább a román hírszerzésbe kellő beágyazottsággal rendelkező Dragos Tirnoveanuval. A Jobbik román partneréről tudni lehet, hogy 2014-ben felvételizett a Román Külügyminisztérium Nagyköveti és Konzuli Főosztályára, ahová nem vették fel, ekkor fordult a kevésbé látványos, de sokkal nagyobb hatáskört biztosító elemző-hírszerző pálya felé.

Az elbukott felvételi után Tirnoveanu egy magán hírszerző cég gründolásába fogott, amely a Newsint.ro nevű oldalban és a hozzá tartozó egyéb alapítványokban, szervezetekben, vállalatokban öltött testet. Tény tehát, hogy jobbikos politikusok – elsősorban Szávaynak és Gyöngyösinek köszönhetően – egy hírszerzéssel, elemzéssel és információk értékelésében jártas szervezet egyik főszereplőjével kerültek kapcsolatba.

Az elérhető adatok fényében Szávay és Dragos Tirnoveanu kapcsolata kezdetben kimerült pár informális találkozásban. Tudomásunk szerint a beszélgetésekről jegyzőkönyvek nem készültek, azonban pár interjú megmaradt az utókor számára.

Szávay új román barátja 2015-ben több médiafelületen is megpróbálta a román közvéleménynek eladni a Jobbikot, ekkor több interjú is készült Vona Gáborral, sőt, elemzések is születtek a leendő Jobbik-kormány lehetséges útkereséseiről. Az akkor még gyerekcipőben járó cukisodás is gyakran a terítékre került.

A 2015-ben Szávayval készített interjú gyakorlatilag egy baráti beszélgetés volt, amelyet nem mellesleg a legnagyobb román hírportál egy olyan időpontban közölt le, amikor szinte semmilyen relevanciája nem volt a román-magyar kapcsolatoknak, főleg nem egy harmadrangú párt véleményének a két ország külkapcsolatairól. Ezek ellenére az interjú magvas megállapításokat tartalmaz, már-már azt a látszatot kelti, hogy a Jobbik egy európai értelembe vett nyitott szellemiségű, a román közvéleményhez és politikai érdekekhez megértően viszonyuló formáció.

Többek között kiderül, hogy:

• A Jobbik a legnépszerűbb ellenzéki párt.
• Ha a Jobbik hatalomra jut(!), erdélyi munkahelyteremtésbe kezd.
• A következő magyar kormány jobbikos lesz, sőt egy adott ponton az Orbán-kormány lehetséges bukását is vizionálják.
• A Jobbik kormányra kerülve a legmagasabb szinteken is helyre fogja állítani a román-magyar párbeszédet és együttműködést.
• Sor kerül majd a közös kormányülésekre, infrastrukturális és határon átnyúló gazdaságfejlesztésekre is.

A Newsint.ro főszerkesztője, Dragos Tirnoveanu nemcsak a legnagyobb román napilapban, az Adevarulban értékeli, elemzi, prognosztizálja a Jobbik kormányra kerülését, hanem a Foreign Policy Romania rendszeres periodikáiban is. 

Egyik ilyen interjúban Dragos Tirnoveanu arról kérdezi Vonát, hogy miniszterelnökként az Eurázsiai Uniót vagy az Európai Uniót tartja-e majd fontosabbnak. Vona erre azt válaszolja, hogy ő miniszterelnökként az Európai Uniót békítené össze az Eurázsiai Unióval. 

Gyöngyösi Mártonék kedvenc román „hírszerző-elemzője” meglehetősen elfogult és kritikus azzal a magyar érdekérvényesítő külpolitikával, amely a 2010-es kormányváltás után Budapest életbe léptetett.  

Szerinte ha nem a Jobbik kormányoz, akkor Magyarország elnyomó, szomszédai szuverenitására törő, agresszív nemzetállam – körülbelül így foglalható össze Dragos Tirnoveanu egy másik elemzése, amelyben Erdély újbóli elrablásáról és a magyar, illetve az amerikai kormány nyomásgyakorlásáról írt.

2015-ben Dragos Tirnoveanu a rangos FP-ben egy hosszas, a titkosszolgálati retorikától nem mentes, magyar- és Orbán-fóbiától átszőtt szöveget tett közzé. Az erdélyi magyar egyházak vagyonának az elrablásáról és a visszaszolgáltatás körüli hercehurcáról értekezik. A mű apropójául az amerikai kongresszus néhány tagjának azon kérése szolgált, amely szerint az Egyesült Államok külügyminisztériumának nagyobb nyomást kellene gyakorolnia Romániára a restitúció előremozdítása érdekében.

Az elemző magyarellenes román kiadványok „oknyomozó” riportjaira hivatkozva azt állítja, hogy a budapesti lobbi hatására gyanús, ha nem éppenséggel törvénytelen módon szolgáltattak vissza vagyontárgyakat a magyar egyházaknak, vagy magyar nemesi családok örököseinek. Mindez természetesen sérti Románia nemzeti érdekeit, hiszen nemzetbiztonságilag megbízhatatlan állampolgárok kezébe kerül az állami vagyon egy jelentős része.  

Dragos Tirnoveanu elemzésében kifejti, hogy az amerikai külügyminisztérium nem ismeri kellőképpen a helyi viszonyokat, ezért áldozatául eshetett annak a tendenciának, melyben egy áldozat-elnyomó modellt extrapolálnak, melyben ez utóbbi az államban ölt testet, az áldozat pedig nagyon könnyen egy kisebbség formáját öltheti magára.

Összefoglalva: Dragos Tirnoveanu és kollégái mindent elkövettek annak érdekében, hogy Romániában a Jobbikot pozitív színben tüntessék föl, tömérdek cikket, elemzést helyeztek el különféle román és nemzetközi vonatkozású lapokban. (Csak hogy érzékeltessük, a román Adevarul napilap a magyarországi Index megfelelője, mind hangnemét, mind olvasottságát tekintve.) Mindezért cserébe a Jobbik meginvitálta az első ránézésre is kétes román „újságírókat” Budapestre, az Országgyűlésbe.

A Jobbik romániai imázsát egy olyan „külpolitikai elemző” építi, aki amúgy teljes egészében magáévá tudja tenni a román elit magyarellenes kurzusát, sőt tovább is viszi azt, például Magyarországot okolja Románia kilátástalanságáért. A Foreign Policyben 2014-ben arról értekezett, hogy Magyarország Erdély elrablására készül. És amint azt fentebb is láthattuk, nem mellesleg a határon túli magyarokat ért jogsértéseket is megpróbálta elkendőzni a későbbi Jobbik-partner.

Felvetődik a kérdés: Dragos Tirnoveanu a Jobbik „hasznos idiótája”, vagy a Jobbik a román hírszerzés trójai falova? Utóbbi feltevést erősíti, hogy Dragos Tirnoveanu közvetlen és közvetett kollégái a román külügyminisztérium, és a román hírszerzés különböző szintjein dolgoznak.

Tirnoveanu fentebb vázlatosan ismertetett tevékenysége általában egybeesett a román nemzeti érdekek promotálásával. Felvetődik a kérdés, hogy azt az óriási médiafelületet, amellyel rendelkezett, általában miért a Jobbik népszerűsítésére használta fel (kisebb esetben a magyar kormány ócsárlására, de ez szinte kötelező kör)?

A román külpolitikai viszonyokat ismerők szerint az elmúlt pár évben megnőtt azon „influencerek”, véleményvezérek száma, akik a hivatalos román külügyi narratívától eltérő véleményt fogalmaznak meg az új román külpolitikai irányvonal kipuhatolózása érdekében. Köztudott, hogy az elmúlt pár évben a feltétel nélkül "Amerika-párti román külpolitika" elmozdult a valóban, nemcsak retorikájában önállósodó diplomácia irányában. Egyre többen beszélnek közvetetten az amerikai befolyás ellen, ezt támasztja alá a legutóbbi választási kampány retorikája is, amely már nem magyarellenes volt, hanem Amerika-ellenes.

Dragos Tirnoveanu is a puhatolózó román külpolitika útját próbálja kikövezni, ebben az interjúban például Vona Gáborral mondatja ki, hogy a Romániára nehezedő amerikai befolyás komolyan vehetetlenné teszi az országot.

Az amerikai befolyás ellen szót emelő Jobbik-partner az elmúlt időszakban több olyan, a mindenkori román külpolitika narratíváját képviselő szervezet létrehozása körül is bábáskodott, mint például a Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány (FUMN), LARICS, CAESAR, Románia Modernizálásért Nemzeti Konzultáció (CNMR), CHEIA (Kulcs) amelyek kivétel nélkül mind a külügyi hírszerzés OSINT (nyílt forrású hírszerzés) és a HUMINT (humán erőforrás alapú) típusú adatszerzés mezsgyéjén mozognak. 

A hírszerző szolgálat egyik „legélesebb fegyvere” a gondosan felkészített, fedett, s a külföldi célobjektumba, szervezetbe beépült hírszerző tiszt, Dragos Tirnoveanu a Global News Intelligence nevű honlapján csak egy telefonszámot és egy e-mail-címet megadó szervezet vezetőjeként az eddigi mozgásait elnézve megfeleltethető a fenti kritériumrendszernek. Ráadásul nem is nagyon titkolja, hogy mivel foglalkozik: a Global News Intelligence logója nagyon hasonlít a román Külügyi Hírszerző Szolgálat logójára, az interneten nyíltan „magán hírszerző, elemző” intézetként hirdeti magát, amely pénzért magán, állami és multinacionális szervezetek szolgálatába is szegődik. 

Ezt adjuk össze: adott egy nyilvánosan azzal hencegő román külügyes, hogy ő egy aktív magán hírszerző vállalat, sőt, gyanús alapítványok rendszeres szakértője. És ez az ember többször is megfordult a Magyar Országgyűlés különböző bizottsági ülésein mint a Jobbik legnagyobb román istápolója – ez azért felvet jó pár kérdést. 

Például Szávay István az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2016. április 19-én, kedden megtartott ülésére is meghívta Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu urakat, akiket az Adevarul román napilap munkatársaiként mutatott be.

Szávay képviselő úr kicsit jobban odafigyelhetett volna. Ugyanis a Jobbikon keresztül a Parlamentbe is bebocsájtást nyerő Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu urak az újságírói státusukon kívül egy sor, más hírszerzési, elemzői és külügyi tevékenységet kifejtő alapítvány, egyesület, vállalkozás működtetői, tisztségviselői. A már említett Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány mellett feltűnik egy LARICS nevet viselő, az információs háborút és a stratégiai kommunikációt elemző szervezet is, amelyben aktív szerepet vállalnak a Szávay barátai.

Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu továbbá egy CHEIA nevű szervezet és egy Magas Szintű Stratégiai Központ nevet viselő, szintén külföldi hírszerzéssel és elemzéssel foglalkozó cég kapcsán is képbe kerülnek. Dragos és Razvan intézetének egyik kiemelkedő partnere az a román külügyminisztérium által működtetett, de nemzetközi színekbe „öltöztetett” Middle East Political and Economic Institute (Közelkeleti Politikai és Gazdasági Intézet), amelynek vezetője egy Sergiu Medar nevű tábornok, aki életútját tekintve a román nemzetbiztonsági hivatal főigazgatója, a hírszerzés igazgatóhelyettese és a katonai hírszerzés parancsnoka is volt, nem mellesleg katonai attaséként az USA-ban és Németországban is teljesített küldetést. A Jobbik romániai partnerei tehát közvetett kapcsolatban állnak a román hírszerzéssel.

Foglaljuk össze ismét: a Jobbik két olyan személyt hívott meg a magyar törvényhozás bizottsági meghallgatására, akik különféle, a román külügyminisztérium és a román hírszerző szolgálatok egyes emberei által felügyelt szervezetekben, alapítványokban aktív szerepet vállalnak. Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu urak Szávay állításával ellentétben nem újságírók, sokkal inkább valami mások, mondjuk ügynökök, vagy hírszerzők.

Sőt, a nevesített személyek önbevallásuk szerint „pénzért bárkinek adnak tanácsot és információt”.

A hab a tortán az lenne, ha a Jobbik tényleg fizetne nekik a „szolgálataikért”.

A cikkben nevesített Dragos Tirnoveanu és Razvan Munteanu urakat is megkerestük, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszoltak.