A pártot korábban támogatók személyes adatai és aláírásai is felkerülhettek a Jobbik európai parlamenti választási aláírásgyűjtő íveire, de az érintettek tudta nélkül – tudta meg a Magyar Nemzet.

Információik szerint több, korábban a Jobbikkal szimpatizáló személy azzal a megkereséssel fordult a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hogy kikérjék, adataik mely pártok ajánlásai között szerepelnek.

Az iroda válaszaiból kiderült, nevük, címük, személyi azonosítójuk, sőt aláírásuk is úgy került a Jobbik ajánlóíveire, hogy ők azt nem írták alá. Vagyis a Jobbik az EP-választási aláírásgyűjtése kapcsán oly módon hamisíthatta az íveken szereplő adatokat, hogy nem létező, illetve közvetlen hozzájárulást nem adó személyek is szerepelhetnek a vonatkozó listán.

Tudvalevő, minden állampolgárnak lehetősége van arra, hogy adatai megadásával elektronikus úton kikérje a választási irodától, hogy mely párt(ok) ajánlóívén szerepel a neve.

Mindez addig tehető meg, amíg az NVI meg nem semmisíti az íveket. Ezzel a közérdekű adatigényléssel többen is éltek, s megdöbbenve tapasztalták, hogy – dacára annak, hogy már nem szimpatizálnak a Jobbikkal – szerepelnek a párt EP-választási ajánlásait rögzítő ívek egyikén.

Ez történt Bertók Mártonnal is, aki a lapnak elmondta, 2018-ban szakított végleg a Jobbikkal, annak balratolódása miatt, de korábban számtalanszor támogatta a pártot különböző aláírási ívek kitöltésével.

– állította a Csongrád megyei fiatalember, aki az információk szerint csak egyike azoknak, akiknek személyes adataival a Jobbik visszaélhetett.

Az adatok kikérésének hátterében az állhat, hogy a Jobbik idén alig 48 óra alatt gyűjtött össze több mint húszezer aláírást, ami a pártot jól ismerők szerint példa nélküli teljesítmény.

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.

Mint fogalmazott: amennyiben pedig az adatgyűjtési tevékenység hamis közokirat készítését eredményezheti, alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogász emlékeztetett: ez nem az első eset, hogy a Jobbik választási visszaélés gyanújába keveredett, tavaly Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Kövér László házelnöknél a jobbikos Farkas Gergely képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség akkor úgy értékelte: megalapozott gyanú merült fel abban a tekintetben, hogy az érintett képviselő a 2018-as országgyűlési választás jobbikos jelöltjeként 600 ezer forintot ajánlhatott fel az LMP egyik jelöltjének, amennyiben az illető visszalép a megmérettetéstől.

– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.

A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste az NVI-t is, ahol közölték, az EP-választás kapcsán eddig mintegy 2100 megkeresés érkezett az irodához, amelyekben a beadványozók arról érdeklődtek, hogy mely pártok ajánlóívein szerepel a nevük.

Horrorkoalíció Fotó: MTI

A választópolgár a kézhez kapott tájékoztatás alapján az illetékes nyomozó hatóságnál tehet feljelentést, ha az adott párt ajánlóívét nem írta alá, ennek alapján büntetőeljárás keretében vizsgálják ki a jogszabálysértést – tájékoztatott a hivatal, hozzátéve, az ajánlóíveket a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon kell megsemmisíteni, de ez természetesen nem érinti azokat az ajánlóíveket, amelyeket a nyomozó hatóság az eljárás során lefoglalt.

A lap megkérdezte Szabó Gábort, a Jobbik pártigazgatóját is, előfordulhatott-e, hogy az ajánlóíveikre olyan személyek adatai, aláírása került, akik most nem támogatták a Jobbikot.

A politikus úgy válaszolt: nincs tudomásuk arról, hogy ilyen eset náluk megtörtént volna, s szerinte mindez csak úgy fordulhatott volna elő, ha valaki a gyűjtőiknél a sajátja helyett más személy adatait adta meg, és írta alá helyette a dokumentumot.