A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket több éves tárgyalássorozat eredményeként, Krepuska Géza orvosprofesszor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására.

Tóth László (független) polgármester a megemlékezésen felidézte, hogy nem osztozott mindenki az ünneplés örömében. A csehszlovák hatóságok a február 15-i hivatalos átadás alkalmával megtiltottak mindenfajta ünneplést, a magyar zászló kitűzését sem engedélyezték, de néhány nappal később a felszabadult Somoskőújfalu lakosai a falu közepén diadalkaput állítottak, a házakat pedig nemzeti zászlóval és fenyőgallyakkal díszítették fel – mondta.

Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei közgyűlés elnöke azt mondta a rendezvényen:

Hozzátette, hogy több ezer elcsatolt település nem osztozhatott Somoskőújfalu és Somoskő jóra fordult sorsában.

Az elnök szólt arról, hogy van mentenivaló, tennivaló ma is az utódállamok területén. Hol édes anyanyelvünk szavait akarják elhallgattatni, hol tárgyi emlékeinket próbálják meg eltüntetni, temetőinket átírni, iskoláinkat korlátozni, de a megalkuvást nem tűrő, sokszor sziszifuszinak tűnő munka ma is meg fogja hozni a gyümölcsét. Úgy, mint 96 éve, igaz, ez nem területi korrekciókat jelent, de méltó, emberi és magyar életminőséget minden nemzettagunknak a Kárpát-medencében – fogalmazott.

Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy 2020-ban nem csak a hazatérés 96. évfordulójára és a száz éve történt nemzettragédiára emlékezünk; 2020 a nemzeti összetartozás éve.

– mondta a képviselő.

Az Országgyűlés 2017-ben Becsó Zsolt és Balla Mihály fideszes képviselők indítványára a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta Somoskőnek és Somoskőújfalunak, a határozat egy-egy díszpéldányát Kövér László, az Országgyűlés elnöke adta át a két évvel ezelőtti ünnepségen.

A visszacsatolást 1999 óta ünneplik a hazatérés napjaként.