Azzal kapcsolatban, hogy Botka László helyére Hiller Istvánt választották választmányi elnöknek, Molnár Gyula úgy fogalmazott: most más szerepre kerestek szereplőt. Az emeszpé új elnöke hozzátette: szeretné, ha Botka végre belépne a tőle régóta várt miniszterelnök-jelölti szerep előszobájába azzal, ha a kormányzati felkészüléssel kapcsolatos vezetője lenne a pártnak. Kifejtette:

Érdekesen hangzik ez egy olyan politikustól, aki előszeretettel paktálna le Gyurcsány Ferenccel egy választási szövetség érdekében. Azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki 2013. október 29.-én, kedden délelőtt a szegedi Posta palotában szemtől szembe fikázta nekem Botka László politikusi és városvezetői képességeit. Idézve: "a Lacival nagyon elszaladt a ló, Szegeden a munkahelyekkel ellentétben csak a külcsín épül".

Botka miniszterelnök-jelöltsége több ok miatt is zűrös. Egyrészt, a politikus nagyon kényelmesen befészkelte magát (14 éve) a Dél-Alföldi városba, ahol kellemesen elszórakozgat a harmatgyenge Fidesz-L.É.T. és KDNP ellenzéki frakciókkal, másrészt közbeszól a politikai realitás is, hogy egy '18-as országgyűlési zakó után már saját városában sem vennék komolyan az önkormányzati választásokon. Botka már régóta kivár. Tűkön ülve várja, hogy az MSZP pályája újra felívelőben legyen, a kérdés csak az, hogy eljön-e még valaha ez az idő? Ugyanakkor Botka pártból kifelé mozgása és országos szinten láthatatlanná válása egyesek szerint azzal is magyarázható, hogy rengeteg magánéleti titkot rejteget, amikre ha fény derül, az a politika élvonalába kerülve kínos és végzetes következményekkel járna. Botkáról valóban terjeng pár szaftos pletyka Szegeden, melyekre nem feltétlenül kell hallgatni, ellenben a pár éve feledésbe merült, máig feltáratlan SZEVIÉP botránnyal, ahol valóban meg lehet kérdőjelezni Botka városvezetői képességeit és feddhetetlenségét. (A videóért köszönet a Szegedmának)

Molnár Gyulát saját bevallása szerint is sokan vádolják azzal, hogy eladja a pártot, de szerinte éppen az verné szét az MSZP-t, ha bezárkóznának. Ezért elmondása szerint eleget tesz a meghívásoknak annak érdekében, hogy tárgyalhasson. Kijelentette azt is: az összefogás szót kihúzták a szótárukból, ugyanakkor vizsgálják az együttműködés lehetőségeit a kormány leváltása érdekében. (Lefordítva: a hozzáállásból és a tanácstalanságból semmi sem változott.)

A politikus - aki a civilek és a szakszervezetek felé is kinyitná a pártot - azt mondta: a pártnak kell meghatározni a politikai "zsinórmértéket", a kommunikációt azonban professzionálisabbá kell tenni. Az eddig működés hibájaként említette, hogy ugyanazok határozták meg a stratégiát, akik kitalálták a hozzá illő kommunikációs paneleket is. (Pedig Tóbi zseniálisan gyenge volt, ami értékelendő!)

Molnár Gyula közölte azt is: világossá kívánja tenni, hogy a pártnak van frakciója, és meg kell fordítani az MSZP parlamenti szereplésének stílusát is. Azt mondta, nem kell részt venni abban a munkában, "amit demokratikus működésnek hazudnak", csupán arra a 10-15 ügyre kell koncentrálniuk, amely szerintük a nemzeti érdeket és a párt politikai érdekét szolgálja, a többit lényegében bojkottálják majd. Mivel szerinte a konstruktív ellenzékiség lehetősége megszűnt, csak "a kötelező kűröket" futják majd le parlamentben, a szabadon választható gyakorlatokat kiviszik az utcára. (Haver, még ezt is a Fidesztől loptad...)

Hozzátette: nem működnek együtt a parlamentben olyan ügyekben a kormányoldallal, amelyekből az vehető ki, hogy a háttérben megalkudtak. A számukra fontos ügyek közé sorolta oktatást és az egészségügyet, a gyermekeket érintő kérdéseket, a munka világát, valamint a nők és a nyugdíjasok ügyét.

Molnár Gyula amúgy nagy rajongója Horn Gyulánk, és nemcsak az emeszpét, de az országot is szívesen visszaterelné arra az útra, melyet Horn Gyula taposott ki egykoron. Molnár rajongásának hangot is ad facebookján. Íme: