A Freedom House nemrég hozta nyilvánosságra éves jelentését. A szervezet "Szabadság a világban - 2019" című jelentése egy ideológiailag, világnézetileg motivált dokumentum, Magyarországgal kapcsolatos megállapításai pedig hemzsegnek a tárgyi tévedésektől, hibáktól – írtuk korábban, amikor az Alapjogokért Központ (AK) átnézte az elemzést.

A Századvég szintén a dokumentumot vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a Freedom House eleve elfogult Magyarországgal szemben. Érdemes megnézni például, hogy kik segítettek összeállítani a hazánkkal kapcsolatos részt.

Ám nemcsak a hazai agytrösztök mutattak rá, hogy a liberális szervezet tulajdonképpen a bevándorláspárti értékeket kéri számon éves jelentéseiben az országokon. A tekintélyes amerikai Heritage Foundation, amely egy konzervatív agytröszt, szintén kiemelte már tavaly, hogy a Freedom House éves jelentéseit éppoly komolyan érdemes venni, mint bármely "baloldali NGO" vagy "Soros György által finanszírozott csoport" által írt jelentést.

Az Alapjogokért Központ legfrissebb kutatása 10 példát is hoz azzal kapcsolatban, hogy mi a gond a jelentéssel.

• A Freedom House kritizálja Magyarországot, amiért fellép a bevándorlás ellen és megvédi a határait.

A szuverenitásból következően csak a szabadon választott Országgyűlés és az Országgyűlésnek felelős kormány jogosult meghatározni, hogy kik léphetnek be az állam területére. Emellett pedig a magyar kormánynak kötelessége betartani a határvédelemre vonatkozó uniós jogot, így a schengeni egyezmény szabályait is – írja az Alapjogokért Központ.

• Mivel az alkotmányunk kiemelten kezeli a kereszténységet, amelynek nemzetmegtartó erőt tulajdonít, ezért az elemzésben feltételezik, hogy a kormány megnehezíti a muszlimok vallásgyakorlását.

A magyar államiság megszilárdulása a kereszténységnek köszönhető, ezt az alkotmányozó minden korlátozás nélkül megjelenítheti az Alaptörvényben. E döntés persze szembemegy a liberális demokráciák hamis semlegességi követelményével, de legitimációs szempontból semmivel sem alacsonyabb rendű azoknál – sőt. És az is tény, hogy Magyarországon nincs államilag vagy a jogrendszer által támogatott iszlamizáció, mint Nyugaton, de a magyarországi muszlimok szabadon, egy bevett egyház keretei között gyakorolhatják vallásukat – írja az AK.

• Magyarországon a házasság fogalma a férfi és nő közösségén alapul.

Az alkotmányozó hatalomnak joga van megjeleníteni az Alaptörvényben azokat az alapvető értékeket, amelyeket a magyarok túlnyomó többsége vall és amelyek a keresztény értékekből következnek. Éppen, hogy az lenne a józan ésszel és jogrendszerek mögött szükségszerűen álló etikai-morális megfontolásokkal ellentétes, ha nem így tenne az alkotmányszöveg. (A Freedom House tehát elítélendőnek tartja a házasság ilyetén definiálását.)

• A kormány a továbbiakban nem biztosítja a „gender” tanulmányok mesterszak állami elismerését, illetve a kormány tagjai szerint a genderkutatások tudományossága megkérdőjelezhető.

Magyarországon mindig is a kormány joga volt a felsőoktatási képzések rendszerének és tartalmának felülvizsgálata. Emellett a kormány és az Országgyűlés tagjait, csakúgy mint minden más állampolgárt, megilletik az Alaptörvényben deklarált jogok, így a véleménynyilvánítás szabadsága is. Különösképpen ellentmondásos egy emberi jogokat számonkérő jelentésben megkérdőjelezni egyes személyek vagy csoportok alapjogának gyakorlását – írja ezzel kapcsolatban az AK.

• Az Alkotmánybíróság tizenegy bíráját 2010 és 2014 között a „Fidesz-kormány” nevezte ki, ezek a bírák pedig a kormány javára hoztak döntéseket.

Az Alaptörvény szerint az alkotmánybírákat az Országgyűlés jelölőbizottsága javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmados többséggel választják 1990 óta. Az alkotmánybírák függetlenek, tevékenységük eredményeként az Alkotmánybíróság számos esetben állapította meg az Országgyűlés vagy a kormány által elfogadott jogszabály alaptörvény-ellenességét. Az Alkotmánybíróság 2018 májusában például egy olyan bírósági döntést hagyott helyben, ami a Fidesztől egy parlamenti mandátumot vont el. A jelentés egyedüliként éppen ezt, a Fidesz érdekeivel ellentétes alkotmánybírósági határozatot említi, így a jelentés a vád megalapozottságát egyáltalán nem törekszik alátámasztani.

• Magyarországon 2020-tól az igazságügyi miniszter felügyelete alatt létrejön a közigazgatási bíróságok elkülönült szervezetrendszere.

A megalapozatlan vádaskodásokkal szemben a miniszter szerepe az igazgatási ügyek intézésére korlátozódik. A bírák kinevezésével kapcsolatban döntő szava a bírósági tanácsoknak van, a miniszter kizárólag a tanácsok által kialakított listáról választhat ki jelölteket bírói kinevezés céljával.

• Az Állami Számvevőszék a pártok pénzügyeinek ellenőrzésére egyedül jogosult szervként megállapította, hogy egyes pártok törvénytelenül gazdálkodtak.

Bár a pártok nélkülözhetetlenek a parlamentáris demokráciában, kiemelt közérdek, hogy gazdálkodásuk nemcsak törvényes, hanem az arra rendelt független szervezet számára átlátható is legyen. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a szabálytalanul gazdálkodó pártokat az Állami Számvevőszék egyenlőtlen bánásmódban részesítse, vagyis eltekintsen a törvénysértéssel érintett összeg visszakövetelésétől, még akkor sem, ha a kérdéses összeg az állami támogatás jelentős részét teszi ki. Az Állami Számvevőszék a rendszerváltoztatás óta működik újra különleges ellenőrző szervként, ezért szerepénél fogva nem hatóság, döntései ellen nem nyújtható be jogorvoslat. A számvevőszéki döntések pénzügyi következményeit más hatóságok döntésein keresztül rendeli érvényesíteni a jog, ezért az ez utóbbi határozatokkal szemben biztosított jogorvoslat az egész folyamatra vonatkoztatva biztosítja az alkotmányos követelmények érvényesülését.

• A magyar közszolgálati médiaszolgáltató épületébe belépő ellenzéki parlamenti képviselők követeléseit a médiaszolgáltató nem teljesítette.

A parlamenti képviselőkre vonatkozó törvényi szabályozás szerint a képviselői mandátum nem ad lehetőséget követelések megfogalmazására közintézményekkel szemben, kizárólag tájékoztatáskérésre jogosít fel. Decemberben az MTVA-székházba behatoló képviselők cselekedetei az ügyészség szerint jogsértőnek minősülnek, ezért büntetőeljárás van folyamatban.

• Magyarországon a gyülekezési jog gyakorlását a magánszférához való jog korlátozhatja.

Alapvető jogok ütközése során mindig mérlegelni kell, hogy az érintett jogosultságok közül melyik számára kell elsőbbséget biztosítani. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben e tárgykörben mulasztásos alkotmánysértés állapított meg a korábban hatályos szabályozás kapcsán, így az Országgyűlés az új törvényi keretek megalkotásával valójában az AB útmutatásának tett eleget. Az testület döntése ugyanis megállapította, hogy az Alaptörvény kiemelt védelemben részesíti a magánszférához való jogot, így a gyülekezési jog kivételes esetekben erre tekintettel korlátozható.

• Magyarországon az állampolgárok saját jogon nem szerezhetnek választási megfigyelői státuszt, ezért a szavazókörök nagy részében nem működtek delegáltak a 2018-as választások alatt.

A választási megfigyelőket nemzetközi szervezetek vagy a választásokon induló pártok (jelöltek) delegálják, így a választási szervek és a választópolgárok egyformán tisztában lehetnek azzal, hogy a megfigyelők és a delegált tagok kinek a képviseletében, vagyis milyen céllal vannak jelen. A törvény nem zárja el a választópolgárokat a megfigyeléstől: ha valaki választási bizottság delegáltjaként szeretne dolgozni, akkor az a pártok vagy a jelöltek felhatalmazása alapján mindig megtörténhet. Az a tény, hogy egyes pártok nem élnek a jogosultságaikkal, nem teszi a szabályozást antidemokratikussá – fejezi be elemzését az AK.

A teljes írást ide kattintva tudod elolvasni.