A biztonsági szakértők nem véletlenül hívják "hangya-kereskedelemnek" azt a rendszert, ami fegyverrel látja el a terroristákat szerte Európában.

- nyilatkozta An Vranckx, a kézifegyverek globális feketepiacával foglalkozó belga kutatócsoport szakértője.

Hogy kell elképzelni a gyakorlatban? A rendőrség nemrég rutinellenőrzés miatt állított félre egy bérlet VW Golfot a bajor autópályán. Semmi különöset nem láttak az 51 éves montenegrói férfiban, aki állítása szerint Párizsba tartott vakációzni és alig várta, hogy megmássza az Eiffel-tornyot. Amikor az újonnan bevezetett biztonsági eljárások keretében illegális bevándorlókat kerestek, egy rejtett csomagtartóra bukkantak, ami Kalasnyikovval, kézigránáttal és dinamittal volt dugig.

A kis hangyák útja egészen Manchesterig vezet: két évvel ezelőtt egy Dale Cregan nevű gengszter kézigránátot használt és megölt két rendőrnőt. A gránát pedig egy olyan sorozatnak a része volt, ami a volt Jugoszláviából származik és észak-ír paramilitáris csoportoktól kezdve nyugat-angliai drogbárókig mindenki ezt használta.

David Dyson, brit fegyverszakértő szerint:

Nagy-Britanniában meglehetősen szigorúak a fegyvertartási szabályok, a valódi háborús fegyverek még mindig ritkák, inkább II. világháborús relikviák és átalakított légpuskák vannak az utcákon. A schengeni övezeten belül viszont más a helyzet, a fegyverkereskedők szabadon mozoghatnak a határokon belül.

A szovjet éra idején a Bulgáriához és Ukrajnához hasonló országokban hatalmas kézifegyver készleteket halmoztak fel, egy NATO elleni totális háborúra készülve. A vasfüggöny leomlása után ezeket a fegyvereket elkezdték teríteni az egész világban.

Csak Albániában közel félmillió fegyver tűnt el az állami raktárakból, amikor 1997-ben összeomlott az albán kormány. Szerbiában és Boszniában becslések szerint közel két millió illegális fegyver maradt magánkézben a polgárháború óta. Montenegró sem panaszkodhat, például ők adnak otthont Európa legjobban felfegyverzett rablóbandájának, a hírhedt Rózsaszín Párducoknak. Robbantásaikat városi legendák övezik, de az a fegyverkészlet, ami egykor félelmetessé tette őket, mára a terroristák kezére került.

A Kalasnyikovhoz hasonló automata fegyverek be vannak tiltva az egész EU-ban. Ehhez képest csak a francia külvárosokban kb 4000 gépfegyver forog az utcákon. Marseille az egyik legdurvább hely, az elmúlt öt évben tucatjával használtak Kalasnyikovokat a drogbandák leszámolásai során. Brüsszelben a főpályaudvar mögötti mellékutcákban is köztudottan virágzik a fegyverkereskedelem: akár 750 dollárért is lehet Kalasnyikovot szerezni. A Charlie Hebdo támadói is ide mentek shoppingolni.

Nem kell rögtön az alvilág legmélyebb bugyraiba merülni, vannak ennél sokkal banálisabb lehetőségek is. Az uniós szabályozásnak vannak kiskapui. Fegyverboltok is árulhatnak automatákat "deaktivált" fegyverként: filmes díszletként, történelmi relikviákként és magángyűjtemények részeként. Az viszont már országonként változik, hogy mit jelent a "deaktivált", a legtöbb országban csak egy tűt kell bevezetni a fegyver csövébe, ami könnyedén eltávolítható.

Sajnos az ismert lerakatok felszámolása is csak csepp lenne a tengerben: a bűnözők és a terroristák egyre nagyobb arányban a web sötét oldaláról szerzik be a fegyvereiket. Iain Overton, aki a fegyveres bűncselekmények globális hatásait tanulmányozza, a fegyverkereskedelem szigorúbb büntetése mellett érvelt a Telegraph-nak:

(Telegraph)