A Magyar Idők információi szerint a Tesco szerdán annyit jelzett a sztrájkbizottságnak, hogy megkapták a követeléseket. A multicég előző üzleti évének elemzéséből kiderül: bőven akad fedezet az elvárt bérfejlesztésre, de a cég továbbra is könyveléstechnikai trükkökkel menti ki a pénzt az országból.

A napilapnak a sztrájkbizottság elnöke elmondta, felmérésük alapján már a boltok több mint 90 százaléka jelezte részvételi szándékát a munka­beszüntetésben, és minden második tescós dolgozó csatlakozni fog a sztrájkhoz. Bubenkó Csaba elmondta: vannak olyan áruházak, ahol a teljes állomány beszünteti majd a munkát. Jelezte, a munkavállalók nagyon elszántak, bár tartanak is az akciótól. Több olyan jelzés érkezett a szakszervezethez, hogy a dolgozók konkrét fenyegetéseket kapnak a bolti vezetőktől: amennyiben önkényesen leteszik a munkát, akár új állás után is nézhetnek, mert ha egy napra is ellehetetlenül az áruházlánc működése, az a munkavállalók hibája lesz.

– jelentette ki Bubenkó Csaba. Hozzátette, akadnak olyan áruházvezetők is, akik támogatják a tervezett megmozdulást, sőt, részt is vesznek benne, mondván, valóban nincs más esély az érdekek érvényesítésére.

A sztrájkbizottság egy olyan napon tervezi elindítani a tiltakozást, amikor a statisztikák szerint a legnagyobb bevételre számíthatna az üzlet­lánc, vagyis várhatóan néhány héten belül, az adott hét második felére esik majd az általános sztrájk. Kijelentette, nem engednek a követelésekből, továbbra is 25 százalékos éves szintű béremelést kérnek minden tescósnak, valamint 15 százalékos létszámemelést. Rámutatott, a felháborodást az is tetézi, hogy a multicég 2016–2017-es üzleti évéről szóló jelentés közgazda­sági elemzése több érdekes jelenségre világít rá.

A vizsgált időszakban a Tesco fizikai dolgozóinak havi átlagkeresete bruttó 174 ezer forintot ért el. Ez az összeg már tavaly is 8 ezer forinttal maradt el a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató kiskereskedelmi vállalatok ágazati átlagától. A láncnál a szellemi dolgozók bérelmaradása még a fizikaiakénál is nagyobb mértékű, az átlaghoz képest csaknem 40 ezer forint. Ugyanakkor a kölcsönzött munkaerő alkalmazására, illetve az alvállalkozók által nyújtott szolgáltatásokra kifizetett ráfordítás 16 százalékkal emelkedett tavaly – jelentette ki az elnök.

Felhívta a figyelmet, hogy az adatokból az is kiderül: miközben tavaly a bérekre 4 százalékot fordítottak, szaktanácsadásra, vagyis a londoni központú anyavállalat által kiszámlázott úgynevezett menedzsmentdíjakra 34 százalékkal többet utaltak át, mint az előző évben. A szaktanácsadásra 2010-ben kifizetett 7,9 milliárd forint az akkori teljes vállalati személyi ráfordításnak még csak a 13,8 százalékát tette ki, ezzel szemben a 2016-ban kifizetett 12,5 milliárd forint menedzsmentdíj az összes személyi kiadásnak már több mint egyötödét érte el.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elemzése szerint az is figyelemre méltó, hogy a multicég tavaly felszámolta azt a svájci bejegyzésű fiók­telepét, amely a nagy tömegű év­közi szabad pénzállomány megforgatásával – minimális adóteher mellett – 2015-ben még 15 milliárd forint pénzügyi profitot termelt ki a magyaror­szági Tesco számára.

"Érdekes módon, azzal párhuzamosan, ahogy az adóoptimali­záló konstrukciót felszámolták, a Tesco Magyarország pénzügyi nyeresége is szőrén-szálán eltűnt: 2016-ra 150 millió forint pénzügyi veszteség keletkezett. A profit eltüntetése elle­nére a vállalat az előző évet 53 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta, ami 3,6-szorosan haladja meg a 2015. évi 14,6 milliárdos adózás előtti eredményt. A látványos eredményjavulás mögött azonban elszámolástechnikai manőver húzódhat meg" – jegyezte meg Bubenkó Csaba.

A béremelésre rendelkezésre álló forrás nagyságát a nyereségszintnél is megbízhatóbban tükrözi a láncnál tartósan keletkező szabad pénzállomány nagysága. Ez az úgynevezett működési cash flow, amely a nyilvános adatok szerint évek óta legalább kétszeresen haladja meg egy általános, 10 százalékos mértékű bértömegemelés összes kalkulált költségét.

– hívta fel a figyelmet az érdekvédő.

(Magyar Idők)