A Ferenc pápával való találkozót is tartalmazó, majdnem egyhetes vatikáni ad limina látogatás során szóba került, hogy elkészült a cigány nyelvű Biblia, de szó volt arról is, hogy Európában elsőként Magyarországon vezeti be a cigány nyelvű misézést a katolikus egyház.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki konferencia vezetője, győri megyéspüspök tájékoztatása szerint az MKPK-t képviselő tizenkilenc magyar püspököt hétfőn elsőként Ferenc pápa fogadta.

A püspökök ezt követően öt napon keresztül végigjárták a vatikáni hivatalokat: a nevelési, a püspöki, a papi, a hittani, a szentté avatási és a liturgikus kongregációt az MKPK testületileg kereste fel, mivel ezekkel a hivatalokkal minden egyházmegyés püspöknek kapcsolatban kell lennie. A többi vatikáni hivatalban az adott szakmai területtel foglalkozó püspökök kisebb csoportokban egyeztettek.

Veres András kiemelte, hogy az egyik leghosszabban tárgyalt téma a papnevelés és a papi utánpótlás lehetőségeinek kérdése volt: ez Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában nem jelent problémát, Európában viszont igen. Hangsúlyozta, hogy a Vatikánnak a papnevelésről kiadott irányelveit már lefordították magyarra, most pedig az ezzel kapcsolatos magyar szabályzat elkészítése következik, amely "eligazítást ad, mire figyeljünk jobban a papnevelésben és a papi utánpótlásban".

A MKPK elnöke hozzátette, hogy a 2020-ban Magyarországon esedékes Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra meghívták Ferenc pápát. Megjegyezte, figyelembe kell venni, hogy az egyházfő 80 éves, és "ha személyesen nem is tud jelen lenni, biztosak lehetünk, hogy a Vatikán a legmagasabb szinten képviselteti majd magát". Kijelentette, hogy az eucharisztikus találkozó a magyar egyháznak "óriási ajándék és lehetőség", és az a cél, hogy a találkozóra való lelki előkészületet minden egyházmegyére kiterjesszék.

Székely János szombathelyi püspök, az MKPK cigánypasztorációs felelőse az MTI-nek elmondta, hogy a különböző nyelveken való misézés egy szeptemberi pápai rendelkezés értelmében a nemzeti püspöki konferenciákhoz került át, így már csak az MKPK jóváhagyása szükséges, és Európában elsőként Magyarországon fogják bevezetni a cigány nyelvű misét.

Székely János szerint erre legfeljebb másfél éven belül sor kerülhet a misekönyv cigány nyelvű fordítása után. Székely püspök kiemelte, hogy Európa országaiban mintegy 12-13 millióra teszik a legnagyobb kisebbség, a cigányok létszámát. A magyarországi 800 ezres cigány lakosság 15 százaléka beszéli a cigány nyelvet, de 2015-től már a temetési szertartást cigányul is tartják, a Hiszekegy imáját, valamint a Szentírás olvasmányait is ismerik cigányul.

Kijelentette, a magyarországi cigányság helyzete nagyon jó a magyar kormány és társadalom erőfeszítésének köszönhetően, elég arra gondolni, hogy a nyolc osztályt a cigány gyerekek kilencven százaléka kijárja, és több mint húsz százalékuk leérettségizik. A cigány nyelvű mise hasonlóképpen a felzárkózást szolgálja.

– jelentette ki Székely püspök. Hangsúlyozta, hogy a cigány nyelvű mise nem kizárólag vallási kérdés, hanem kulturális is, mivel a nyelv magasabb szintre emelése a cigányság képességeit és önbizalmát erősíti. Hozzátette, hogy a lovári dialektusban megírt magyar misekönyvet Romániában biztosan tudnák használni, Spanyolországban kevéssé, de jó alap, viszonyítási szöveg lehet más európai cigány közösségeknek is.

A MKPK ad limina látogatása pénteken a római falakon kívüli Szent Pál-bazilikában ér véget magyar nyelvű misével. Az utóbbi években az MKPK 2001-ben és 2008-ban tett ad limina látogatást az apostoli szék küszöbénél, vagyis Szent Péter és Szent Pál sírjánál.