A brüsszeli bürokraták a nevetség tárgyává tennék magukat a hetes cikkely véghezvitelével
Csordás Bettina
2018.10.04. 07:03
Az Országgyûlés szerdán kezdett tárgyalni a Soros-féle Sargentini-jelentés elleni kormánypárti határozati javaslatról, amit várhatóan október közepén fogadnak majd el. A szakértõ szerint a nevetség tárgyává teszik magukat a brüsszeli politikusok, amennyiben a hetes cikkely szerinti eljárást végigviszik.
Az Országgyűlés szerdai napján a tárgyalás a Sargentini-jelentés elleni dokumentumról szólt, amely felszólítaná a kormányt arra, hogy ne engedjen a zsarolásnak és utasítsa vissza a Magyarország elleni valótlan vádakat, illetve jogi úton is lépjen fel a Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben.
A vitában az egyik beterjesztő, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal érvelt, hogy Brüsszelben egy bevándorláspárti jelentés született, méghozzá azért, mert nem tetszik nekik a magyar határvédelem.
Az ellenzék szerdán is a kormányt támadta: a Jobbik szerint a kormánypártnak köszönetet kellene mondani Judith Sargentininek, a Demokratikus Koalíció pedig aljasnak és hazugnak nevezte a Fidesz ellenjavaslatát.
Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint:
A jelentés normákat támad, az alaptörvény egyes rendelkezéseit és az Országgyűlés által elfogadott normák tartalmát is több ízben kritizálja."
Az Országgyűlés plenáris ülésén Gulyás Gergely kijelentette:
A lisszaboni szerződés szerint minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a bevándorlás kérdésében szabadon állást foglaljon. Aki ezt a jelentést megszavazta – köztük magyar képviselők is –, ezt a jogát Magyarországnak elvitatja."
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy véli, a lisszaboni szerződés valóban lehetőséget ad a magyar kormánynak arra, hogy az eljárásjogi hibára vonatkozóan kifejezze sérelmeit.
Ha a miniszteri tanácsban 4/5-ös többséggel elfogadják a Sargentini-jelentést, és megállapítják az uniós értékek lehetséges veszélyeztetettségének eshetőségét, akkor még nem vonják meg Magyarország szavazati jogát, valamint az uniós támogatásokat sem.
Amennyiben a miniszteri tanács elfogadja a jelentést, a magyar kormánynak lesz további lehetősége az uniós bíróságon. Ekkor már a jelentés tartalmi kivetnivalóival érvelhetnek"
– fejtette ki Szánthó Miklós.
A szakértő szerint nehéz kérdés ez Magyarország számára, ugyanis az unió bírósága nem a szerződések alapján mérlegel. Ez az a testület, amely kidolgozta az uniós jog elsőbbségének elvét, tehát ebből a szempontból az eljárás sok kérdést vet fel a tekintetben, hogy az Európai Unió Bírósága helyt adna-e a magyar beadványnak.
Szánthó Miklós szerint amennyiben a kettes és hetes cikkely alkalmazását ilyen ingoványos megalapozottsággal használják fel az uniós szervek, azzal önmagukat tennék nevetségessé. Olyan veszélyes precedenst teremtenének, amellyel pár év múlva olyan tagállamokat is meg lehetne regulázni, akik ma még nem is számítanának erre.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
