A brüsszeli bürokraták a nevetség tárgyává tennék magukat a hetes cikkely véghezvitelével
2018.10.04. 07:03
Az Országgyűlés szerdai napján a tárgyalás a Sargentini-jelentés elleni dokumentumról szólt, amely felszólítaná a kormányt arra, hogy ne engedjen a zsarolásnak és utasítsa vissza a Magyarország elleni valótlan vádakat, illetve jogi úton is lépjen fel a Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben.
A vitában az egyik beterjesztő, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal érvelt, hogy Brüsszelben egy bevándorláspárti jelentés született, méghozzá azért, mert nem tetszik nekik a magyar határvédelem.
Az ellenzék szerdán is a kormányt támadta: a Jobbik szerint a kormánypártnak köszönetet kellene mondani Judith Sargentininek, a Demokratikus Koalíció pedig aljasnak és hazugnak nevezte a Fidesz ellenjavaslatát.
Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint:
A jelentés normákat támad, az alaptörvény egyes rendelkezéseit és az Országgyűlés által elfogadott normák tartalmát is több ízben kritizálja."
Az Országgyűlés plenáris ülésén Gulyás Gergely kijelentette:
A lisszaboni szerződés szerint minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a bevándorlás kérdésében szabadon állást foglaljon. Aki ezt a jelentést megszavazta – köztük magyar képviselők is –, ezt a jogát Magyarországnak elvitatja."
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy véli, a lisszaboni szerződés valóban lehetőséget ad a magyar kormánynak arra, hogy az eljárásjogi hibára vonatkozóan kifejezze sérelmeit.
Ha a miniszteri tanácsban 4/5-ös többséggel elfogadják a Sargentini-jelentést, és megállapítják az uniós értékek lehetséges veszélyeztetettségének eshetőségét, akkor még nem vonják meg Magyarország szavazati jogát, valamint az uniós támogatásokat sem.
Amennyiben a miniszteri tanács elfogadja a jelentést, a magyar kormánynak lesz további lehetősége az uniós bíróságon. Ekkor már a jelentés tartalmi kivetnivalóival érvelhetnek"
– fejtette ki Szánthó Miklós.
A szakértő szerint nehéz kérdés ez Magyarország számára, ugyanis az unió bírósága nem a szerződések alapján mérlegel. Ez az a testület, amely kidolgozta az uniós jog elsőbbségének elvét, tehát ebből a szempontból az eljárás sok kérdést vet fel a tekintetben, hogy az Európai Unió Bírósága helyt adna-e a magyar beadványnak.