Majtényi Lászlót, a Poloska Intézet elnökét indítja a baloldal a köztársasági elnöki posztért. Érdekes választás, különösen annak fényében, hogy ha Majtényi számára egy csöppet is számít a hitelesség, akkor megválasztása esetén még elnöki esküjét sem tehetné le. Méghozzá azért nem, mert a köztársasági elnöknek az Alaptörvényre és annak betartatására kellene felesküdnie, azonban Majtényi szerint Magyarországnak nincs alkotmánya.

• „Tekintélyes magyar polgárok" és több baloldali párt is Majtényit jelölné az államfői posztra.
• Majtényi többször is kifejtette, hogy szerinte ma Magyarországnak nincs alkotmánya, az Alaptörvény illegitim.
• Megválasztása esetén az Alaptörvény és más jogszabályok betartására és betartatására kellene felesküdnie.
• Ezáltal esetleges megválasztása esetén le sem tudná tenni az esküt.

2015. október 30-án Dr. Majtényi László előadást tartott a Szabad Emberek Magyarországért nyitott műhelyében, azaz a SZEMA Szabad Egyetemen. Itt Majtényi az alkotmánytörténetről, alkotmányosságról és az Alaptörvényről beszélt.

Az előadást rögzítette egy bizonyos Máté Tamás, aki több kisebb, jelentéktelen csoport megalakításában is részt vett, amelyek szerint az alkotmányozás folyamata jogellenes, így ma az Alaptörvény is "érvénytelen". Mindenesetre Máté érvelése meglehetősen sarkított és a jogi ismeretek teljes hiányát mutatja. Habár sületlenségeket állít, így nem szívesen, de egy bekezdés erejéig ki fogunk térni erre is.

Máté nagy ellensége Majtényinak, akit különböző nyilvános szereplések alkalmával párszor betalált, és azt akarta kimondatni a Poloska Intézet vezetőjével és más alkotmányjogászokkal is, hogy "az Alaptörvény érvénytelen". A SZEMA műhelybeszélgetésére is egy kis zavarkeltés miatt ment el, és rögzítette az eseményeket. Az alábbi videón Majtényi előadása után 1:01:00-tól szólal fel Máté. A felvételből bizonyos részeket írásban is kiemeltünk.

Máté Tamás azzal kezdi mondanivalóját, hogy lehazaárulózza Majtényit, aki szerinte nem mondja ki az „igazságot” vagyis, hogy "az Alaptörvény érvénytelen".

– válaszolt Majtényi.

Némi szóváltással később:

– mondta Máté felháborodva.

– válaszolt Majtényi.

A baloldal köztársaságielnök-jelöltje szerint tehát Magyarországnak nincs is alkotmánya. Felmerül a kérdés, hogy ha Majtényi szerint nincs alkotmány, akkor megválasztása esetén mire, és minek a védelmére esküdne fel, illetve mihez lenne joga, és mihez nem? A köztársasági elnöki eskü szövege a következő:

Az Alaptörvény nemcsak a jogrend alapját képezi, hanem szabályozza a köztársasági elnök jogköreit, azaz, hogy mit tehet és mit nem; valamint minden, a pozícióval kapcsolatos fontos kritériumot, információt.

Amennyiben Majtényi szerint „nem érvényes”, vagy illegitim, esetleg nincs is alkotmány, akkor mi alapján látná el feladatát? Hogyan esküdne fel annak védelmére, megtartására, megtartatására?

A Majtényi szövegeiben fellelhető fellengzős stílusban fogalmazva: Majtényi köztársasági elnökként olyan lenne, mint egy istentagadó pap.

Megkérdeztük Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ vezetőjét arról, hogy mit szól az Alaptörvény legitimitását – igaz, különböző módokon – kétségbe vonó Majtényi és Máté Tamás – csak, hogy végre megnyugodjon a kis lelke – állításaihoz.

Szánthó Miklós: Az Alaptörvény, illetve annak módosítása "alkotmányellenességére" vagy "érvénytelenségére" vonatkozó megállapítások politikai és alkotmányjogi szempontból is értelmezhetetlenek. Politikailag azért, mert a Fidesz-KDNP már 2009-ben egyértelművé tette, hogy hatalomra jutása és kétharmados többség esetén új alkotmányt fog elfogadni. Ezen felül 2010-ben a két választási forduló között, amikor a jelenlegi kormánypártok többsége már biztosnak tűnt és "csak" a kétharmad volt a kérdés, az MSZP azzal az egyértelmű üzenettel akarta megszólítani a választópolgárokat, szavazzanak a még talpon maradt szocialista jelöltekre a második fordulóban, hogy "akadályozzuk meg Orbán Viktor túlhatalmát". A választók mindennek tudatában járultak a szavazóurnákhoz a 2010-es második fordulóban és szavaztak alkotmányozó többséget a Fidesz-KDNP-nek.

Alkotmányjogilag pedig azért értelmezhetetlenek Majtényi kijelentései, mert a korábbi Alkotmány mondta ki egyértelműen, hogy az Országgyűlés jogköre természetesen kiterjed az alkotmány megalkotására, valamint, hogy az alkotmány megváltoztatásához – így új elfogadásához is – az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A jogalapot tehát a korábbi Alkotmány biztosította, a politikai felhatalmazást pedig a választási eredmény.

Visszatérve az esküre: azt is megkérdeztük az Alapjogokért Központ vezetőjétől, hogy vajon hogyan tenné le az esküt Majtényi, ha az Alaptörvény, amelyre felesküszik, szerinte illegitim?

SZ.M.: Ez csak részint jogi kérdés, sokkal inkább lelkiismereti. A köztársasági elnöki tisztség betöltéséhez szükséges érvényességi kellék ugyanis az eskü elmondása, illetve az arról szóló okmány aláírása. Ha valaki ezt nem, vagy nem a törvényben rögzített szöveggel teszi meg, akkor egyszerűen nem léphet hivatalba. Ha utólag derülne ki, hogy "csalt" az eskü szövegével az államfőjelölt, akkor az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő köztársasági elnökkel szemben megindítható a tisztségétől történő megfosztásra irányuló eljárás.

Mindezek persze inkább elvi jogi lehetőségek, ami sokkal fontosabb, az a morális-erkölcsi oldal: egy eskü ugyanis arra szolgál, hogy az adott személy a saját lelkiismeretével megegyező, azt kifejező szöveggel azonosul, annak veti önszántából alá magát.

Majtényi Lászlótól azt kérdeztük, hogy megválasztása esetén hogyan tenné le az elnöki esküt, ha az Alaptörvény, amelyre felesküszik, szerinte illegitim?

– írta válaszában Majtényi.