A szakértő egyebek között arra reagált, hogy a baloldali miniszterelnök-jelöltek legutóbbi vitájukon megerősítették, győzelmük esetén

Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, hogy az alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Kétharmados törvényeket feles törvényekkel felülírni alkotmányellenes, amit egy jogállamban nem szabad hagyni – tette hozzá. „Ha megtörténne a (jogilag) megtörténhetetlen, azzal hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát” – fogalmazott.

(...) Egy ezzel ellentétesen elfogadott alkotmány lényegében érvénytelenné tenné az alaptörvény alapján elfogadott számtalan jogszabályt, így – csak a legfontosabbakat említve – a büntető és polgári törvénykönyvünket, a választójogi törvényt és az összes eljárásjogi kódexünket.”

Az alkotmány elfogadása teljes mértékben megfelelt az azt megelőzően hatályos alkotmány előírásainak – hangoztatta a szakértő, kiemelve azt is, hogy a parlament összetételét ráadásul akkor még nem is a mostani – a baloldal által kritizált – választójogi törvény (Vjt.) alapján határozták meg, hiszen a Fidesz-KDNP-kormány 2010-ben az 1989-es, régi Vjt. alapján kapott kétharmados felhatalmazást, ezzel alkotmányozó többséget szerezve a nemzet házában.
A Századvég szakértője arról is beszélt, hogy

ugyanis a felsőoktatási törvény kimondja, hogy az egyetemi alkalmazás megszűnésével párhuzamosan megszűnik az érintett munkaköri cím használatának a joga is. Ha általánosságban a végzettségével kapcsolatban egy politikus hazugságspirálba kerül, akkor jár el morális értelemben helyesen, ha vállalja a felelősséget, és őszintén szembenéz a hibáival – tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.