Ez talán a világpolitikában is igaz, de a budapesti közlekedésben biztosan. Hiába, a világ egyik legfontosabb és legjobban védett vezetője látogat meg minket. A menet az M3-as bevezetőjétől az Andrássy úton keresztül érkezik belvárosba, a környéken időszakos lezárásokra lehet számítani. A Kossuth-, a Széchenyi- és a Hősök Terét jobb, ha elfelejtjük csütörtökön, mert még parkolni sem lehet a környékükön.

Orbán Viktor és David Cameron legutóbb 2013 őszén, Londonban találkoztak. Tavaly a keleti partnerség rigai csúcstalálkozóján brit kezdeményezésre egyeztetett a két miniszterelnök, az Európai Tanács decemberi ülése előtt pedig a visegrádi együttműködés hívta meg a brit kormányfőt. A tervek szerint Szijjártó Péter még 2016 első felében Nagy-Britanniába látogat.

Erős nemzeti szuverenitásra épülő Európát akar Nagy-Britannia és Magyarország is. Vagyis olyan többsebességes uniót, ahol a fontosabb kérdésekben megmaradnak a tagállami hatáskörök, és Brüsszel nem nő a nemzetállamok fejére.

Cameron négy javaslata közül hármat egyértelműen el tudnak fogadni a kontinens vezetői. Ami viszont az EU-ból érkező munkavállalóknak járó szociális támogatások korlátozását illeti, már jóval nagyobb vitára lehet számítani, ez ugyanis sérti az unió egy alapszabadságát.

A migráció, az Iszlám Állam, a szíriai helyzet és az ukrán válság is napirendre kerül a kormányfők budapesti találkozóján, ezt csütörtök reggel a külügyminiszter is megerősítette. Szijjártó Péter szerint nincs olyan ügy, ami a két ország kapcsolatában nehézségeket okozna.

Semmi esély sincs arra, hogy a következő hetekben megtörténjen, holott a brit követelések teljesítéséhez elengedhetetlen az uniós szerződések módosítása. A februári EU-csúcson csak politikai megállapodásra számíthatunk, a jogszabályokhoz később nyúlhatnak hozzá.

A Tesco, az Unilever, valamint a gyógyszeriparban érdekelt GlaxoSmithKline cégekkel már kötött a magyar kormány stratégiai megállapodást, de tárgyalnak a British Telecom-mal is. Nagy-Britannia 3 milliárd euró körüli befektetéssel az 5. legfontosabb külföldi beruházó.

Kutatás-fejlesztési együttműködés terén, az uniós beruházások tekintetében Nagy-Britannia a 2. legfontosabb partnerünk Németország után. A magyar részvételű konzorciumok 60 százalékában a britek is tagok.