20 éve fizetünk az autópályáért
2016.01.04. 17:38
- 20 éves a fizetős autópálya
- Az e-matrica működik
- Európai viszonylatban sem drága a magyar autópálya
- Változik a Kresz
Január 4. híres dátum, több mint 500 éve ezen a napon indult haza az Újvilágból Kolumbusz Kristóf, de 2004-ben ekkor szállt le a Marsra a Spirit amerikai marsautó. Ez a nap azonban fontos nekünk, magyaroknak is. 1996 január 4-én nyitották meg az első fizetős utat Magyarországon, az M1 Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán.
Magyarországon 1964-ben kezdtek el autópályát építeni. A 2000 előtti nagyjából negyven évben körülbelül 500 kilométer autópálya épült meg, 2000 után pedig valamivel több mint nyolcszáz kilométernyi szakaszt adtak át, így mára nagyjából 1400 kilométeren kocsikázhatunk autópályán. A kezdeti időkben nagyon lassan készült az úthálózat. Az 1980-as években kicsit felpörgött az építkezés. A rendszerváltás után leállt, majd évekkel később magánvállalkozók bevonásával indult újra. Később az uniós csatlakozás hozta meg az autópálya-építés újabb hullámát.
Érdekesség, hogy az 1990-es évek közepéig a magyar autópályák ingyenesek voltak.
Aztán kitalálták, hogy – más európai országokhoz hasonlóan – úgynevezett kapus rendszerrel szedik be a díjat. (Annyit fizetsz, amennyi utat megtettél.) Ezt a megoldást szorította ki eléggé gyorsan a ma is működő időtartamra és az egész úthálózat használatára feljogosító matricás rendszer.
Módosulnak az adószabályok, olcsóbb lesz a lakás, a hús, az üzemanyag. Viszont drágul a cigaretta, a cukor, a kávé, de még a csoki is. Szóval egy csomó minden változik. Egy dolog azonban alig, ez pedig nem más, mint a magyar autópálya-rendszer. De miért is változna, hiszen kicsit több mint egy éve reformálták át az egészet. Tehát 2016 januárban nem lesznek érdemi változások az e-matrica rendszerben.
Emlékszem 2014-ben hogy ment a hiszti, amikor elkezdték szellőztetni, hogy az eddig ingyenes utakért, mint például az M0-ás a jövőben majd fizetni kell. A hangulatkeltés már akkor is nagyon jól ment. Pedig, ha az ember egy kicsit jobban belegondolt, jól is ki tudott jönni az új rendszerből.
Én vidéken nőttem fel, a szüleim még mindig a Balaton közelében élnek. Nagyjából havonta egyszer tudok hazautazni. 2015 január elseje előtt az ilyen alkalmakkor mindig vettem egy 10 napos matricát, 2975 forintért. Ez éves szinten a leggyengébb számtan szerint is több mint 30 ezer forint volt. Vehettem volna éves matricát is, de az még drágább, majdnem 43 ezer forint. Aztán egyszer csak azt olvastam a hírekben, hogy ezentúl pályamatrica egy megyére ötezer lesz. Elkezdtem gyorsan számolni, hát ez király, évi 20 ezerből annyiszor megyek a Balatonra, amennyiszer csak szeretnék.
Aztán később úgy alakult, hogy a kis Veszprém megyei szakaszért nem is kell fizetni.
A Balatonra egyébként is elég sokan járnak tavasztól, őszig. De hasonlóan van ez több vidéki nagy várossal is...
Az e-matrica egyébként még nem túl gyakori Európában. Szlovákiában idén január elsejétől vezették be. A szlovák Nemzeti Autópálya Társaság honlapján látható információk szerint az új elektronikus autópálya-matricákat továbbra is benzinkutakon, postahivatalokban és a határátkelőknél elhelyezett automatákban lehet megvásárolni. De természetesen online is meg lehet venni, sőt még okostelefon-alkalmazáson keresztül is. Pont, mint itthon. Változás lesz viszont abban, hogy ezentúl, ha Szlovákiába utazunk, nem kell magunknál tartani a vásárlásról szóló elismervényt.
A térképet elnézve a magyar autópálya-használóknak az európai viszonylathoz képest egy teljesen átlagos díjat kell fizetniük. Sőt, ha a 10 napos matricát nézzük, akkor még olcsónak is nevezhetjük a hazai utakat.
Az évtizedek alatt sikerült megtanulni autópályát építeni, és mára a szigorú szabályrendszernek köszönhetően sikerült azt is elérni, hogy egy kilométer autópálya megépítésével nem lopnak el százmilliókat, mint annak idején. Az volt a tanulópénz, ugye MSZP?