Kaderják Péter elmondta: a karbonmentes energiatermelés integrációját megkönnyítő power-to-gas (áramból gáz) technológiák támogatására a szaktárca eredetileg 4 milliárd forintot szánt, de a pályázatok magas színvonala és a jelentős túligénylés miatt a keretet 8 milliárd forintra emelték. Ezzel a támogatással a következő két évben öt mintaprojekt valósulhat meg, összesen csaknem 12,5 milliárd forint beruházási költséggel.

A naperőművek térnyerése miatt szükségessé váló innovatív hálózatfejlesztési megoldásokhoz, valamint akkumulátoros villamosenergia-tároló telepítéséhez 2,7 milliárd forintot nyertek el vállalatok, a támogatások 4,7 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítását segítik.

A hazai forrásból történő energiatermelés ösztönzése nemcsak Magyarország 2050-re kitűzött klímasemlegességének eléréséhez járul hozzá, hanem az ország importigényének csökkentéséhez, így az ellátásbiztonság növeléséhez is – hangsúlyozta Kaderják Péter.

A power-to-gas technológiák támogatásáról az államtitkár elmondta: valamennyi projekt közös eleme, hogy a nagy mennyiségben termelt, egy adott pillanatban felesleges karbonmentes, zöld villamos energia hasznosítására nyújtanak megoldást. Gáznemű energiahordozóvá, hidrogénné vagy biometánná alakítják a villamos energiát, így az akkumulátoros technológiák lehetőségeihez képest jóval hosszabb ideig teszik azt tárolhatóvá.

Az ilyen megoldásokra az időjárásfüggő napelemes termelés felfutásával egyre nagyobb szükség lesz, mert biztosíthatják az ingadozó villamosenergia-termelés befogadásához szükséges hálózati rugalmasságot – ismertette.

A minél nagyobb arányú karbonmentes áramtermeléshez nagy mennyiségű megújuló energiára van szükség, annak kezelését, adott esetben tárolását tudják megoldani ezek a fejlesztések – fejtette ki Kaderják Péter.

Kiemelte, hogy a nyertes vállalatok felsőoktatási intézményekkel, kutatóközpontokkal együttműködve valósítják meg a mintaprojekteket. Az államtitkár hangsúlyozta: a klímavédelmi célokat úgy szeretnék elérni, hogy közben a gazdaságfejlesztést is ösztönözzék, az energiaellátás biztonsága pedig ne kerüljön veszélybe. Mint mondta, ennek megvalósításához elengedhetetlen új megoldások megtalálása.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével meghirdetett energetikai innovációs pályázatok pénzügyi forrását a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó bevételek klímavédelmi célú felhasználását szolgáló, az ITM kezelésében álló zöldgazdaság-finanszírozási rendszer biztosítja – jelezte Kaderják Péter.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a jövő a zöldgazdaság, illetve a zöldenergia iparágban is arról szól majd, hogy a tudást létrehozók és a felhasználók, az egyetemi, kutatóintézeti ismeretek és a piaci igények hogyan kapcsolódnak össze; ennek létrejöttét támogatják az energetikai innovációs pályázatok.