Néhány hete, az olimpiai játékokon is egy vívó – Szilágyi Áron – szerezte meg az első aranyérmet, s ezzel levett némi terhet a magyar csapat válláról. Bár ez utóbbi megállapítással nem egészen ért egyet a telefonon át is észrevehetően még mindig boldogságban úszó Amarilla. Aki azért egy kicsit fájlalta, hogy a Japánban még érvényes szigorú járványügyi előírások miatt elég rövid ideig élvezhette a dobogó legmagasabb fokáról „nyíló” kilátást.

„- Nem hiszem, hogy bármelyik magyar paralimpikonon valamilyen lelki teher, nyomás lenne” – nyilatkozta a 888.hu-nak az aranyérmes sportoló. „- Legalábbis tapasztalataim szerint a versenyeket egy olyan kivételes lehetőségként éljük meg, mely során megmutathatjuk, hogy a befektetett munka meghozza a gyümölcsét, azaz eredményesen szerepelünk. Bár az én nagy örömömbe egy icipici árnyékot vet, hogy a kardozók közötti szereplésemtől jobbat vártam.”

S hogy miért éppen a vívást választotta? A lehető legnagyobb elfogultsággal és szinte ellentmondást nem tűrően kijelenti: azért, mert a vívás a sportok királynője. Legalább is szerinte, mert ebben a sportágban az erő és az ész, a taktika kényes egyensúlya biztosítja tusról, tusra a győzelmet.

Az újdonsült – bal oldalára veleszületett bénulással élő – bajnok egyébként hét-nyolc éve kezdte el a pengeforgatást, 2014-ben indult első versenyén, a hazai válogatón. Azóta azonban már meglehetős rutint szerzett, a 2016-ban, a riói paralimpián bronzérmes lett a kerekesszékes párbajtőr csapattal.

„- Képletesen szólva a vívás és a zene között „vívódtam” egy darabig, mivel Debrecenben zenei középiskolába jártam” – folytatta az aranyérmes Amarilla. „- Fagotton játszottam, s ugyan máig nagyon szeretem a zenét, de a sportszenvedélyem erősebbnek bizonyult. Nem véletlenül végeztem el a Nyíregyházi Egyetem sportszervezői szakát.”

A tanulásnak azonban még nincs vége, két éve megszerzett diplomáját most még megfejeli eggyel, hiszen szeptember első napjaiban kezdi meg jogi tanulmányait.

„- Addig is szeretném otthon is élvezni a győzelemmel járó népszerűséget. Annál is inkább, mert Tokióban szinte csak másodpercekre lehet levenni a kötelezően viselt maszkot. Még egy rendes szusi bárba sem mentünk el, bár ez inkább csak annak köszönhető, hogy nem igazán szeretem a japán ételeket.„

Tokió, 2021. augusztus 26.A gyõztes Veres Amarilla a kerekesszékes vívás A. kategóriájának párbajtõr egyéni versenyének döntõje után, amelyben nyert a kínai Zsung Csing ellen a világméretû koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói paralimpián a Makuhari Rendezvényközpontban 2021. augusztus 26-án. Veres Amarilla a magyar küldöttség második érmét szerezte.MTI/Koszticsák Szilárd