Csoda történt, olyan csoda, amelyről az ifjú szurkolók még évtizedek múltán is párás szemmel mesélhetnek az unokáknak. Magyarország Wolverhamptonban 4:0-ra verte az Eb-ezüstérmes angol labdarúgó-válogatottat. Olyan csoda, amelynek hatására a meccs szünetében felpattantam a fotelból és lesiettem a Paskál bisztróba, a tőlem saroknyira lévő „érzelmi kombinátba”. Ahol Sallai Roland második gólja után a nyakamba ugrott a közelben élő bangladesi fiatalember, aki öt perccel korábban még a krikett szépségeit próbálta ecsetelni.

A fenébe a zéró kólával, sört ide, bort ide! A harmadik gól után egy reszelős hang Unicumot kért, vagy tizenötöt. A közeli asztalnál a korábban még magas fejhangon a párja hűtlenségét taglaló tinilány felemelte mindkét karját és úgy sikított: góóóóól. Az utassal érkező taxis kiszállt a volán mögül és állva nézte a meccset, a második emeletről lehallatszott a bisztró teraszára, amint valaki folyvást ismételgeti: ilyen nincs, ilyen nincs. És mégis van. A vendéglátóipari üzemegység munkatársai hiábavaló kísérleteket tettek a záróra érvényesítése érdekében. Nekik is inni kellett a nagy győzelemre, elvégre 4:0-ra vertük Angliát.

Egy ilyen siker után nem szeretnék Farkasházy Teddy és ellendrukker barátai helyében lenni!

Gulyást csináltak a magyarok az angol csapatból

A keresztvizet is leszedték az angol csapatról és kapitányáról, Gareth Southgate-ről a helyi lapok. Nem csoda, hiszen a büszke, három oroszlános válogatott 1928 óta a legnagyobb hazai vereséget szenvedte el. Az 1953-as angol-magyar találkozón 6:3, azaz három gólos vereség lett a vége. S ha hozzávesszük, hogy az angol csapat összértéke hozzávetőleg egymilliárd euróra, míg a magyaré csak kb. száz millióra rúg, akkor még inkább érthető a sajtó támadása.

A MailOnline alig fél órával a lefújás után a sportrovat fő helyén írta: „A magyarok gulyást csináltak az angolokból”. A BBC szerint lehangoló volt az angolok játéka, a vendégek kíméletlenek voltak a kapu előtt, és Southgate állása is veszélybe kerülhet egy ilyen produkció után, és egyértelmű, hogy kollégája, Marco Rossi csillaga még mindig emelkedőben van, hiszen a világ legjobbjaival is versenyre kelni képes magyar csapatot épített. A Mirror szerint „A rekordok megdőlnek, ahogy az oroszlánok összedőlnek”, és hozzátette, a súlyos vereséggel véget értek Southgate mézeshetei, utalva arra, hogy komoly munka vár rá világbajnokságig. Mellesleg a találkozó hajrájában a közönség kifütyülte az angol futballistákat, és sok szurkoló pedig azt énekelte az angol szövetségi kapitánynak, hogy reggelre meneszteni fogják.

S ha már éneklés, arról bizony nagyon szőrmentén számolt be a haladó angol sajtó, hogy a magyar Himnusz hangjai közben azt kántálták a roppant befogadó és toleráns angolok, hogy „ti rasszista f...ok, ti tudjátok, mifélék vagytok”. Nyilván ez nem túl elegáns válasz volt arra, hogy néhány nappal korábban a Puskás Arénában az ifjú magyar szurkolók kifütyülték az angolok térdelési szertartását. A magyar csapat kapitánya, Szalai Ádám egyébként később megjegyezte, hogy büszke a magyar szurkolókra, mert nem ültek fel a provokációnak. Mindenesetre, az UEFA-műsorközlője különféle hanghatásokkal próbálta – sikertelenül – elnyomni az angolok zavaró kántálását. Hajdú B. István, az M4 Sport kommentátora pedig szarkasztikusan megjegyezte, nem tartja valószínűnek, hogy a stadionban lévő, alig ezernyi magyar zavarta meg saját himnuszát.

Marco Rossi mély nyomot hagyott a magyar futballban

Higgadtan, mégis boldogan értékelte a nagy sikert Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Mint elmondta a Nemzeti Sportnak, továbbra is két lábbal a földön kell maradnunk, akkor is, ha úgy szereztünk négy meccsen hét pontot, hogy kétszer játszottunk Angliával.

„Senki sem számított arra, hogy négy meccs után vezetjük a csoportot, úgyhogy a játékosaim, a stábom, és egész Magyarország miatt nagyon boldog vagyok.”
– nyilatkozta Rossi miután a magyar válogatott kedd esti győzelmével történelmet írt.
„Csányi Sándor elnök úrnak és Orbán Viktor miniszterelnök úrnak is azt mondtam a kinevezésem után, hogy szeretnék nyomot hagyni a magyar futballban. Azt hiszem, ez most megtörtént. Előbb-utóbb mindenkit elér a halál, ez az egyetlen demokratikus dolog a világban. Bízom benne, hogy ez nálam minél később jön el, viszont abban biztos vagyok, hogy amikor eljön ez a pillanat, akkor utána a stadionokban egy perces néma csenddel emlékeznek majd rám. Ez is nagy eredmény számomra.”

Végezetül álljon itt az angol szakírók értékelése a magyar válogatottról. Beszédes számok.

Dibusz 7,5 – Lang 7, Orbán 7,5, Szalai A. 7,5, Nagy Zs. 8 – Fiola 7, Schäfer 7, Styles 7 (A Nagy Á. 56., 6), Szoboszlai 7,5 (Gazdag 56., 6); Sallai 8 (Nego 78.), Szalai Á. 8,5 (Ádám 68., 7).

Az angoloknál a legjobbra 7,5-re Galleghert és Bellinghamet értékelték. Suothgate kapitány 3-ast kapott.